Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

győzelmek ellenére aggódalommal tekintenének a jövő elé. Beszélgető partnerei szerint Németország minél előbb békét kívánna kötni Angliával, majd szövetséget létrehozni, mert csak így lehetne az európai birtokállományhoz tartozó angol birodalmat a széteséstől megóvni és szupremáciáját helyreállítani. (591) A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek A német kormány ama törekvése alapján, hogy a délkelet-európai valutaviszonyokat rendezze, a magyar kormány foglalkozik a pengő különböző felárainak egységesítésével. Ez várhatóan a márka felárának felemelésével és más valuták, köztük a líra felárának némi csökkenésével fog járni. (592) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano hangsúlyozta, hogy Kelet-Európa nyugalmának fenntartása a tengelyhatalmak érdeke; felhívta a követ figyelmét a román—magyar jószomszédi viszony kiépítésének szükségességére. (593) A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar köveinek A bukaresti magyar követ értesülése szerint a román külügyminiszter egy hivatalos beszélgetés során kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó a román—magyar határt véglegesnek tekinteni. (593) A római magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Válaszolva a 362. sz. iratra a követ közli, hogy felvilágosítást kér a márka felemelése és a líra felárának csökkentésére vonatkozó német javaslatok okairól és mértékéről. (594) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Lammers birodalmi miniszterrel, Meissner államtitkárral és Fromm vezérezredessel folytatott beszélgetésében Sztójay említést tett azon értesüléséről, hogy a román kormány nem hajlandó véglegesnek tekinteni az új román magyar határt. Utalt arra a magyar véleményre, hogy az új határvonal nem mindenütt kielégítő; német részről gazdasági okokkal magyarázták a határ megvonását; Fromm közlései alapján a követnek az a benyomása, hogy az Anglia elleni bombázások és tengeri blokád mellett a partraszállás csak másodsorbanjöhet számításba ; a nagy német katonai tartalékok az Anglia elleni háború mellett, bármilyen más feladat megoldására is képessé teszik a német hadsereget. (595) A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Budapest A 365. sz. iratra válaszolva közli, hogy a németek nem a márka felárának felemelését kívánják, hanem egyforma felárat valamennyi valutára. A magyar kormány azonban a magyarországi drágulástól tartva ezt csak a márka felárának csekély emelésével és a többi valuta felárának csökkenésével tudja biztosítani. (597) 368. 1940. IX. 19. A berlini magyar követ levele a külügyminiszternek Berlin Köszönetet mond kitüntetéséért és kéri hazarendelését néhány napra, fontos közlések céljából. Felhívja a külügyminiszter figyelmét azon berlini hírekre, miszerint Budapesten erősödik a németellenes hangulat. A követ információi szerint Antonescut Berlinben nagyon támogatják. (597) 369. 1940. IX. 19. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin A követ szóvá tette Frick belügyminiszter és Bohle államtitkár előtt a Volkstum-kérdésekkel foglalkozó német sajtónak a magyarországi németek állítólagos sérelmeivel foglalkozó cikkeit. Hangsúlyozta, hogy a bécsi kisebbségi egyezményben foglaltak fedik a magyar kormány szándékait, ismertette a múltban megnyilvánuló gyarmatosítási törekvéseket Magyaror362. 1940. IX. 14. Budapest 1 363. 1940. IX. 14. Róma 364. 1940. IX. 15. Budapest 365. 1940. IX. 15. Róma 366. 1940. IX. 16. Berlin 56