Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

220. 1940. VII. 25. Berlin 221. 1940. VII. 25. Berlin 222. 1940. VII. 25. Budapest 223. 1940. VII. 26. Róma 224. 1940. VII. 26. Budapest 225. 1940. VII. 26. Berlin hogy a 6 héttel korábbi gazdasági tárgyalások óta Románia nem juttatott kérést a német kormányhoz a hadianyagok sürgős leszállítására. (353) A berlini magyar kövei jelenlése a külügyminiszternek Az erdélyi kérdésben hivatalos német részről tett megnyugtató és a müncheni megbeszélésekre hivatkozó kijelentések mellett általában tartózkodás tapasztalható Berlinben; a követ benyomása szerint számolni kell azzal, hogy Erdély revíziójának kérdése még hosszabb időt fog igénybe venni, és nem szabad túl optimisztikus reményeket táplálni ; a megfelelő idő kiválasztásával továbbra is napirenden kell tartani a német hivatalos szervek és a közvélemény tájékoztatása érdekében egy külön propagandacsoport felállítását. (355) A berlini magyar katonai attasé jelentése a vezérkari főnökség 2. osztályának összefoglaló jelentés az erdélyi revízióval kapcsolatban szerzett hírekről és nézeteiről; külpolitikai, katonai és gazdasági szempontból a tengelyhatalmaknak érdeke, hogy ne kerüljön sor háborúra Románia és Magyarország között, ezért egyedül a békés megegyezés látszik lehetségesnek; a tengelyhatalmak romániai érdekei következtében valószínűnek látszik, hogy a kompromisszumos megoldásra kerül sor; magyar—jugoszláv viszonylatban számolni lehet Olaszország támogatásával. A berlini olasz katonai attasé szerint Anglia után a Balkán arculatának megváltoztatására kerül sor és ezzel kapcsolatban felvetette az olasz—magyar közös határ szükségességét, amelynek megvalósítását olasz katonai körök szívesen látnák. (357) A vezérkari főnök átirata a külügyminiszternek Bizalmas jelentés a román király és a miniszterelnök diplomáciai és katonai tárgyalásairól; bukaresti politikai körök véleménye szerint a román kormány kész Magyarország és Bulgária területi követeléseiről tárgyalásokba bocsátkozni kisebb határterületek átadása alapján; a bukaresti jugoszláv követ információi szerint a román kormány közölte a bukaresti olasz követtel, hogy hajlandó lenne Jugoszlávia ellen fegyveres vállalkozásra is, ha Olaszország konfliktusba keveredne Jugoszláviával, és megfelelő ellenszolgáltatás fejében kiszolgáltatni a tengelyhatalmaknak azokat a katonai és gazdasági adatokat, amelyeket a kisantant szövetségen belül Jugoszlávia háborús kapcsolatairól és katonai felkészültségéről szerzett. A román király a német katonai és légügyi attasén keresztül katonai misszió Romániába való küldését kérte. (359) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano kijelentette, hogy Magyarország területi követeléseinek konkrét megoldása nem fog létrejönni a román kormányküldöttséggel folytatott salzburgi és római tárgyalásokon; a megbeszéléseket a román kormány kezdeményezte azzal az indokkal, hogy személyesen kívánják átadni a király válaszát Hitler levelére; a római megbeszélések a salzburgihoz igazodnak. (362) A külügyminiszter számjeltávirata a moszkvai magyar követnek Kapcsolatban a 210. sz. irattal : a magyar kormány kéri a szovjet kormányt, hogy egy esetleges román—magyar háborúban a Szovjetunió területére átszökött magyar nemzetiségű román katonákat a viszonosság alapján megkülönböztetett elbánásban részesítse, és a legelső alkalommal adja ki a magyar hatóságoknak. (363) A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Jelenti, hogy a 217. sz. irat utasításait végrehajtotta és kijelentette Woermann-nak. hogy a magyar kormány határozottan állást foglal Románia időnyerési taktikája ellen. (364) 39