Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

197. 1940. VII. 14. Belgrád 198. 1940. VII. 15. Szófia 199. 1940. VII. 15. Belgrád 200. 1940. VII. 15. Belgrád 201. 1940. VII. 16. London 202. 1940. VII. 16. Ankara 203. 1940. VII. 16. Budapest gyarországot, dicsőítve a trianoni békét és célozva a Tisza-vonalra mint ro­mán etnográfiai határra ; jegyezze meg, hogy nemcsak katonai akcióval, ha­nem a légkört mérgező hasonló sajtókampány révén is szembe lehet szállni a tengelyhatalmak délkelet-európai törekvéseivel ; a magyar sajtó nem vála­szol a román támadásokra. (331) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentés Cvetkovic miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséről, melyben Jugoszlávia kül- és belpolitikai helyzetéről volt szó. (332) A szófiai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyminiszter köszönetét fejezte ki a müncheni megbeszélésekről adott kielégítő tájékoztatásért, és kijelentette, hogy magatartásukat a magyar kormányéhoz fogják igazítani. (333) A belgrádi magyar követ levele a külügyminiszternek Cvetkovic miniszterelnök beszélgetés közben kijelentette, hogy mivel a ma­gyar igények Jugoszláviával szemben nem jelentékenyek, rendezésük nem fog nehézségeket okozni; Smiljanic külügyminiszter-helyettes a követnek a román - jugoszláv katonai konvencióra vonatkozó kérdése kapcsán kije­lentette. hogy a mai helyzetben nem a szerződések, hanem az egyes nemze­tek életérdekei irányadóak. (333) A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ felfogása szerint Jugoszlávia magatartása egy román—magyar há­borús konfliktus esetén figyelembe véve, hogy egyrészt Jugoszlávia bel­és külpolitikai helyzeténél fogva a béke fenntartását óhajtja és másrészt, hogy Románia és Jugoszlávia között katonai konvenció áll fenn. amelynek betartását elsősorban a Magyarország iránt bizalmatlan hadvezetőség szor­galmazná - a következőképpen alakulna : kezdetben megelégednének a ma­gyar határra való csapateltolásokkal, valamint erélyes diplomáciai és sajtó­kampánnyal; gyors magyar sikerek és Magyarországnak a tengelyhatal­mak által való jóindulatú támogatása esetén jugoszláv beavatkozástól nem kell tartani ; erélyes román ellenállás és ama meggyőződés esetén, hogy a tengelyhatalmak nem jó szemmel nézik a magyar megmozdulást, számolni kell Jugoszlávia beavatkozásával; a szovjet -magyar együttműködés ese­tén Jugoszlávia feltétlenül csendben maradna. (334) A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A követ kifejtette Cadogan előtt, hogy a cseh nemzeti komité elismerése csehszlovák kormányként Nagy-Britannia részéről, csak azt bizonyítaná, hogy az angol kormány azokat a békeszerződéseket, amelyek de facto már megszűntek, mesterségesen újra fel akarja támasztani, Cadogan kijelentet­te, hogy döntés még nem született : Romániáról mint olyan államról emlé­kezett meg, amely teljesen kiszolgáltatta magát Németországnak. (335) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Saracoglu kijelentette, hogy az angol—török szövetségi szerződés akkor lépne életbe, ha Törökországot támadás érné, vagy ha a Szovjetunió Anglia oldalán háborúba lépne: a török kormány fenntartja azt az álláspontját, hogy egy esetleges egyezmény a Szovjetunióval nem állana ellentétben Tö­rökország földközi-tengeri segélynyújtási egyezményével; a követ vélemé­nye szerint a török kormány megkísérli szorgalmazni Moszkva és London közeledését a tengelyhatalmak ellen. (336) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Hivatkozva a román sajtó legújabb kampányára, amelyben Románia teljes intranzigenciáját hangoztatják a területi revízióval szemben, fejtse ki a kül­36

Next

/
Thumbnails
Contents