Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

183. 1940. VII. 9. A londoni magyar követ számjeljelentése a külügyminiszternek London Jelentés Anglia katonai, gazdasági és belpolitikai helyzetéről, a német invázió elhárításának lehetőségeiről. Angliában nem adták fel azt a reményt, hogy Németország idővel összeütközésbe kerül a Szovjetunióval, és ezért keresik a Szovjetunióhoz való közeledés útjait. Elismerik Magyarország lojális politikáját, s általánosan helyeslik azt a törekvését, hogy területi követeléseit fenntartja, de megoldását békés úton kívánja megoldani. Erősödik az az irányzat, hogy Anglia adja fel kontinentális érdekeit és erejét az anyaország és a tengeri uralom védelmére fordítsa. (312) 184. 1940. VII. 9. A szófiai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Szófia A bolgár közvélemény és a hivatalos körök felfogása szerint Franciaország veresége és Besszarábia visszacsatolása után a neuilly-i béke által érintett összes területi kérdés rendezése aktuálissá vált; területi követeléseik közül jelenleg fontosabbnak tartják az Égei-tengerhez való kijárat megszerzését, mint Dobrudzsát. Nagy érdeklődés tapasztalható a magyar—jugoszláv viszony és a magyar kormány állásfoglalása iránt a Jugoszláviával szembeni területi követelésekkel kapcsolatban. (314) 185. 1940. VII. 10. Belgrád 186. 1940. VII. 10. München 187. 1940. VII. 11. Budapest A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A román külügyminiszter a bukaresti jugoszláv követ előtt kijelentette, hogy Románia rendezni szeretné Magyarországhoz való viszonyát, beleértve az új határát, a lakosságcsere, esetleg egy barátsági szerződés kérdését is, és kérte, igyekezzék a jugoszláv kormány megállapítani Budapesten, milyen álláspontra helyezkedik a magyar kormány ezzel kapcsolatban ; Smiljanic kéri a magyar kormány válaszát a román javaslatra. (316) Napijelentés Adolf Hitler német kancellár, Joaclnm von Ribhentrop német külügyminiszter, Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter, valamint gróf Teleki Pál magyar miniszterelnök és gróf Csáky István magyar külügyminiszter megbeszéléséről Teleki ismerteti a Romániával szembeni magyar területi követelések etnográfiai, gazdasági és történelmi indokait ; kijelenti, bár a pillanatot alkalmasnak látja arra, hogy az erdélyi kérdést Magyarország fegyveres akció útján egyedül is megoldja, azonban ha a tengelyhatalmaknak az időpont nem alkalmas, a magyar kormány hajlandó várni, amennyiben megfelelő biztosítékokat kap követelésének későbbi kielégítésére. Hitler elismeri, hogy Magyarországnak vannak jogos területi követelései Romániával szemben, de ezek megvalósítására a pillanatot még nem látja elérkezettnek ; Németország nem támogatná Magyarországot egy Románia elleni háborúban, s kifejti meggyőződését, hogy a román hadsereg felszerelése tökéletesebb, mint a magyaré. Ciano kijelenti, hogy az olasz kormány felfogása egyezik a német kormányéval; Olaszország sem tudna segítséget nyújtani Magyarországnak; Ribbentrop közli, legújabb jelentései szerint a román kormány tisztában van azzal, hogy területi engedményeket kell tennie Magyarországnak és valószínűleg hajlandó is erre tárgyalások útján. A magyar tárgyaló felek hangsúlyozzák, hogy a közvetlen tárgyalás a román kormánynyal csak akkor vezetne eredményre, ha abban Németország és Olaszország is részt vennének. Hitler közli, hogy levelet szándékozik küldeni a román királynak, amelyben a Németország és Románia közötti szorosabb együttműködés feltételeként a Magyarországgal való megegyezést jelöli meg. (317) Gróf Teleki Pál miniszterelnök távirata Benito Mussolininek Visszatérve Budapestre kifejezi köszönetét Ciano támogatásáért a müncheni megbeszéléseken. (323) 34