Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

148. 1940. VII. 2. Róma 149. 1940. VII. 2. London 150. 1940. VII. 2. Ankara 151. 1940. VII. 2. Szófia 152. 1940. VII. 2. Berlin 153. 1940. VII. 3. Berlin 154. 1940. VII. 3. Budapest 155. 1940. VII. 3. Budapest kell mindazokat a következményeket, amelyek egy ilyen háborúból Magyarországra hárulnának ; alkalmasabb időben a revíziót meg lehetne valósítani fegyveres erők nélkül is, s ez esetben a német kormány síkra szállna a magyar követelésekért. (259) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A 139. sz. iratra válaszolva a követ javasolja, hogy Ciano kijelentéseinek írásbeli rögzítésétől a magyar kormány tekintsen el ; célravezetőbbnek tartaná, ha Csáky személyes tárgyalásokat folytatna Mussolinivei. (261) A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Kapcsolatban a 135. sz. irattal; Cadogan reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Románia között nem fog sor kerülni fegyveres konfliktusra, és kijelentette, hogy az angol kormány örömmel látná a területi követelések békés elintézését; az angol békekísérletről szóló híreket cáfolta. (261) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A török külügyi vezértitkár — aki előtt a követ szóvátette a török sajtó kevésbé barátságos hangnemét a Romániával szembeni magyar és bolgár revíziós követelésekről - kijelentette, hogy a sajtó nehezen tudja a kérdésben Magyarországot elválasztani Bulgáriától, mert a bolgár revíziós követelések fejleményei teljes felfordulást idéztek elő a Balkánon. (262) A szófiai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bolgár külügyminiszter közölte, hogy a harmadik hadsereget mozgósították, Románia viszont újabb hadtestet küldött Dobrudzsába; a jugoszláv és görög kormány kifejezésre juttatta, hogy háború esetén a Balkán-paktum életbe lép; a szófiai német követ kormánya nevében közölni fogja Popovval : bár Németország szimpátiával kiséri a bolgár törekvéseket, a jelen pillanatot nem tartja alkalmasnak a revíziós követelések rendezésére. (263) A berlini magyar katonai attasé távirata a vezérkari főnöknek A berlini jugoszláv katonai attasé szerint a jugoszláv vezérkari főnök kijelentette, hogy katonai szempontból nem ellenezné, ha a baranyai háromszög és Szabadka körzete Magyarországhoz kerülne; a berlini jugoszláv követet utasították, hogy ismertesse a német külügyminisztériummal a jugoszláv közvetítési kísérletet a román—magyar viszonyban. (264) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Kapcsolatban a 147. sz. irattal : Weizsäcker közölte, hogy Csáky válaszát a július 2-i német jegyzékre Ribbentrop érthetetlennek tartja, mert az inkább megerősítése a magyar fegyveres beavatkozási szándéknak; ismételten hangsúlyozta, hogy háború esetén Németország nem tudna segítséget nyújtani Magyarországnak ; a követ benyomása szerint a német kormány mindenáron fenn akarja tartani a délkeleti békés helyzetet, ezért Magyarországnak a német kormánnyal való végleges szakításával és annak minden következményével kell számolnia, ha kirobbantja a délkelet-európai háborút; a követ ismertette Weizsäckerrel a berlini szovjet nagykövettel folytatott tárgyalását. (265) A vezérkari főnökség átirata a külügyminiszternek Ismerteti a német külügyminisztériumnak a vezérkari főnökségen keresztül küldött utasítását, melyben Ribbentrop egy esetleges balkáni konfliktusért minden felelősséget Magyarországra hárít; nem fogadja el a magyar kormány azon érvelését, hogy a Kárpátok birtoklása a bolsevizmus elleni védekezés miatt szükséges. (267) A külügyminiszter számjeltávirata a moszkvai magyar követnek. Utasítja a követet : hivatalosan érdeklődjön arról, hogy a szovjet kormány 30