Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

II. A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS (1940. június 27.-1940. augusztus 31.) 100. 1940. VI. 27. Bukarest 101. 1940. VI. 27. Bukarest 102. 1940. VI. 27. Szófia 103. 1940. VI. 27. Róma 104. 1940. VI. 27. Berlin 105. 1940. VI. 27. Budapest 106. 1940. VI. 27. Berlin 107. 1940. VI. 27. Budapest A bukaresti magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Ismerteti a szovjet kormány Romániához intézett ultimátumát Besszarábia és Észak-Bukovina átadásáról. (217) A bukaresti magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Kapcsolatban az előző irattal : a román kormány válasza a szovjet kormány ultimátumára teljhatalmú megbízott kiküldését kérte, s ez úgy értelmezhető, hogy Románia hajlandó a követeléseket teljesíteni; Németország, Olaszország és a Balkán szövetség tagállamai egyértelműen az összeütközések elkerülését tanácsolták Romániának. (217) A szófiai magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek A követ kijelentette a bolgár külügyminiszternek, hogy saját benyomása szerint Magyarország kénytelen lesz a rend fenntartása miatt Erdélybe bevonulni egy szovjet—román háború esetén; Kioszeivanov úgy véli, hogy Bulgária nem maradhat tétlen, ha Magyarország akcióba lép, bár katonailag nem készültek fel. s török beavatkozással is számolni lehet; Jugoszlávia közbelépésétől nem tart. (218) A római magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Butival folytatott beszélgetése alapján a követnek az a benyomása; a tengelyhatalmak szívesen vennék, ha Románia eleget tenne a szovjet kívánságoknak, s így a további olajszállítások zavartalanságát biztosítaná. (219) A külügyminiszter telefon-számjeltávirata a berlini magyar követnek Utasítja a követet, feljegyzés hátrahagyásával hívja fel a német kormány figyelmét arra, hogy ha Románia hajlandó lenne a területi engedményekre a Szovjetuniónak, ez olyan diszkrimináció volna Magyarországgal szemben, amelynek következményei beláthatatlanok lennének; a magyar kormány Magyarország igényeinek kielégítését a tengelyhatalmakkal egyetértően, illetve a velük való megállapodás segítségével kívánja megvalósítani, ha azonban Románia más állammal területi egyezkedést kezd, a tárgyalásokba Magyarországot is be kell vonnia. (219) A külügyminiszter telefon-számjeltávirata a szófiai magyar köveinek Közölje a bolgár külügyminiszterrel : a magyar kormány csapatokat irányít a román határra, és a román kérdést illetően érintkezésbe lépett Berlinnel és Rómával ; érzékeltesse ; Bulgáriának épp oly érdeke most a teljes együttműködés, mint Magyarországnak, mert merész elhatározások nélkül a történelmi mulasztás vádjával illetheti a két kormányt az utókor. (220) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek A 104. sz. irat utasításának megfelelő feljegyzés átadásakor Woermann közölte, hogy a német kormány nyomatékos kívánsága a békés állapot fenntartása Délkelet-Európában ; Woermann információi szerint a román koronatanács úgy döntött, hogy hajlandó a szovjet követelésekről tárgyalásokat kezdeni,^s a határozat közvetítésére a német kormányt kérte fel moszkvai nagykövete útján. (221) Napijelentés Rasic budapesti jugoszláv követ és Csáky István külügyminiszter megbeszéléséről Rasic érdeklődésére a külügyminiszter kijelentette, ha Románia tárgyalások útján ad vissza területeket a Szovjetuniónak, ez diszkrimináció Magyarországgal szemben, ami igen súlyos következményekkel járna; a konfliktus elkerülése végett javasolta a tárgyalások sürgős megkezdését a terüle24