Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)

79. . A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1940. június 14. 121/pol.—1940. Szigorúan bizalmas! Smiljanic külügyminiszterhelyettessel ma hosszabb beszélgetést folytattam az általános helyzetről. Páris eleste Smiljanic szerint egész Jugoszláviára, de kü­lönösen a szerb népre megrázó hatással volt, felnőtt emberek zokogva értesültek arról az eseményről, melyet kezdetben sem elhinni, sem megérteni nem tudtak. Óriási az elkeseredés Angliával szemben, melyről azt tartják, hogy összes barátait és szövetségeseit felbiztatta a harcra, hogy azután csúfosan cserbenhagyja őket. Nemcsak, hogy nem küldött megfelelő számú csapatot a kontinensre, hanem azok az alakulatok is, melyek a harcokban részt vettek, nem tanúsítottak megfe­lelő harci lendületet és ellenálló erőt. A jövőt a legsötétebb színekben látja. A francia ellenállás angol és amerikai támogatás hiányában már csak egész rövid ideig tarthat, és az egész szárazföldi Európa a német nácizmus korlátlan uralma alá fog kerülni. Berlini követük 19 4 je­lentése szerint Németországban már most komolyan számolnak Hollandiának, Dániának és Norvégiának mint germán törzsű népek hazájának maradéktalan annektálásával ; a cseh protektorátust szintén bekebelezik a Birodalomba, a többi „periferikus" népek pedig vazallusi állapotba süllyednek. Egyetlen kiút szerinte a délkeleteurópai államok legszorosabb összefogása és az orosz támogatás igénybe­vétele volna, mivel ez utóbbinak semmiképen sem lehet érdeke egy a Balkánra is kiterjedő német hegemónia. Olaszországról ebben az összefüggésben egyáltalá­ban nem emlékezett meg. Igyekeztem Smiljanicra megnyugtatólag hatni és felemlítettem neki, hogy Heeren német követ nemrégiben azt mondta nekem (lásd 112/1940. pol. sz. jelen­tést), 19 5 hogy a világ meg lesz lepve a Führer által megállapítandó békefeltételek enyhesége által. Smiljanic azt válaszolta, hogy Heeren vele is ilyen értelemben be­szélt, de ez még a francia védelem összeomlása előtt volt és különben is Heeren mint karrierbeli diplomata aligha van beavatva a náci párt titkos terveibe. Noha nem vonom kétségbe, hogy a szerbség túlnyomó része hasonlóképen gondolkodik mint Smiljanic, mégis kijelentésének megítélésénél tekintetbe kell venni, hogy tanulmányait Franciaországban folytatta, a világháború alatt mint sebesült és lábadozó hosszú időt töltött ottan, végül, hogy felesége francia szár­mazású. Bessenyey m. kir. követ. Kiim. pol. 1940—16—3298. Eredeti tisztázat. Az átiratot másolatban elküldték a miniszterelnök­ségnek, valamint a berlini, római és bukaresti követ­ségeknek. 19 4 Andric, Ivo. 19 5 A jelentést nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. 194

Next

/
Thumbnails
Contents