Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)

dőn diplomata barátom a sajtóra tért ki, őszinte sajnálatának adott kifejezést, hogy a jelenlegi nagy krízisben amidőn lét és nemlét kérdéséről van szó, nálunk még ellenzéki a sajtó, de amint a közelmúlt példája mutatja /:„Magyarország" június 3. és 4. száma/ még kormánylap is minden pillanatban megzavarhatja a kormány külpolitikáját. Ezen veszély nagyobbodni fog, ha a németek esetleg échec-et fognak átmenetileg szenvedni, ami természetesen nincsen kizárva. Ez esetben, ha a legszigorúbb előzetes gondoskodás nem történik egyes lapok természetesen rögtön tombolni fognak a másik fél dicsőségére — kész a krach. Azt hiszi, hogy a sajtó- és egyéni vélemény szabadsága oly luxus, melyet csak hatalmas állam — s az is csak jó béke idején — engedhet meg magának. Ehhez megjegyzem, hogy — amint már más úton is jelentettem, Reichsleiter Dietrich, a birodalmi sajtófőnök, aki a birodalmi kancellár egyik legmeghittebb embere s akit komolyan barátunknak mondhatunk, a „Magyarország" június 3. és 4-i cikke kapcsán jóindulatúan ugyan, de úgylátszik felső parancsra is, közölte velem, hogy amennyiben akár kormány- akár ellenzéki sajtónk nem tartja szemmel a német érdekeket, ők is szabadon engedik sajtójukat, mely ellen utóbbi időben részünkről tényleg nem merült fel panasz.

15

0 Hogy ez mit jelentene, azt hiszem nem kell bővebben kifejtenem. Újjat húzni az erősebbel még normális béke-időkben sem volna ésszerű dolog. Már múlt évi szeptember hó 15-én kelt 146/pol. főn. számú jelentésemben

151 hangsúlyoztam a német katonai fölényt és részükre a győzelmet, de legrosszabb esetben egy remise-t mertem előrelátni. Ebből konkludálva javasoltam politikánkat minden vonalon erre beállítani. De Magad is hangoztatod f. é. május hó 8-i leveled 15. pontjában a kormány e felfogását.

15

2 Ez különben dokumentálódott a miniszterelnök úr és a Te ismételt állásfoglalásaitokban és cikkedben is.

15

1 De a tegnapi szerencsekívánat betetőzte ezt. Dehát miért nem ütjük ki a tollat azok kezéből, akik a nemzet érdeke ellen vétenek. Amint már ismételten — legutóbb május 11-iki levelemben

15

4 javasoltam, vezessük be azonnal a legszigorúbb előzetes és okosan irányított cenzúrát. Úgy a sajtóra, mint a rádióra vonatkozólag. De talán postai vonatkozásban is. Ezeket szükségesnek tartottam nagybecsű tudomásodra hozni, anélkül, hogy tudni lehetne, hogy ebből mi a mese, és mi a valóság. Fentiekhez hozzáfűzhetem még, hogy amidőn Gőring környezetéből arról értesültem, hogy az olajtermelésünk ellen nagy az orrolás (lásd idevonatkozó táviratot), az illető arra is utalt, hogy Budapesten megint erős németellenes hangulat van és hogy a budapesti zsidók nagyon agitálnak Németország ellen. Megfelelő ellenkezésemnek nem volt túlságos hatása, többek között felajánlottam neki, vegyék ők át zsidóinkat. Mély tiszteletem kifejezése mellett vagyok Kegyelmes Uram Sztójay sk." (Küm. pol. K83. Berlini követség jelentései— 1940 — 9. es., másolat.) 15

0 Lásd e kötet 58. sz. iratát. 15

1 A jelentést nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. 15

2 A levelet nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. 15

3 Lásd e kötet 51. sz. iratát és jegyzeteit. 15

4 Küm. pol. K 83. Berlini követség jelentései — 1940 — 9. cs. 178