Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)

42. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1940. május 29. 109/pol—1940. A magyar—jugoszláv viszony, mely a háború és az általános külpolitikai feszültség dacára még az utolsó hónapokban is érezhetően és állandóan javult, most a legutóbbi időben határozott visszaesést mutatott. Ezt a hangulatváltozást, melynek bekövetkezését itt alig tagadják, a következő körülmények összetalálkozása idézte elő: 1. Kedvezőtlen hatást tettek itt Szüllő Géza felsőházi beszéde és Nagyméltóságod arra adott válasza, melyekből Szlovákia elleni magyar támadás lehetőségére véltek következtethetni.

10

4 Ez az eshetőség két okból is nyugtalanságot keltett, egyrészt mivel egy szláv állam megtámadásáról volna szó, másrészt mivel ezáltal felborulna a Duna-medence féltve őrzött békéje. 2. Hasonlóképpen nagy idegességet keltettek a magyar mozgósításról szóló hírek, melyeket részben a Szlovákia ellen tervezett támadással hoztak kapcsolatba, részben attól tartottak, hogy olasz támadás esetén Magyarország, mint Itália szövetségese haladéktalanul szintén megtámadná Jugoszláviát. (1. 99/pol—1940. sz. jelentést.) 3. Mint már volt szerencsém jelenteni, (1. 91 /pol. sz. jelentést)

10

5 Jugoszlávia utóbbi időben érezhetően a francia—angol vonal felé kezdett átsiklani, míg ugyanazon idő alatt Magyarországon mindjobban előtérbe került, úgy a sajtóban, mint egyes nyilatkozatokban, a tengellyel való szolidaritás erősebb aláhúzása. Ennek a kettős folyamatnak eredményeként itt mindinkább tért hódít az a felfogás, hogy ha komolyra fordul a dolog, Magyarország és Jugoszlávia két ellentétes táborban lesz és így az egész barátkozási akciónak nincs sok értelme. 4. Végül fontos szerepe van ebben az elhidegülési folyamatban az angol— francia propagandának is, mely értesülésem szerint állandóan szítja az ellenünk való bizalmatlanságot az itteni közvéleményben. Noha a kormány hivatalos álláspontját nem változtatta meg és továbbra is a Magyarországhoz való minél szorosabb közeledés politikáját kívánja folytatni, a közvélemény a fent elmondott okokból kifolyólag határozottan eltávolodott tőlünk. Jellemző tünetnek tartom ebből a szempontból, hogy Djurisic Vojin belgrádi főpolgármester, aki a Jugoszláv—Magyar Társaság elnökének van kiszemelve (1. 72. pol.—1940. sz. jelentést)

10

6 a magyar automobilisták tiszteletére rendezett 10

4 Szüllő Géza 1940. április 30-án az országgyűlés felsőházának ülésén felszólalt a magyar kisebbség ellen Nyitra megyében történt visszáságok ügyében. Csáky válaszában „türelemre" és „önuralomra" intett, de hozzátette, hogy ha a magyar kisebbség jogait, biztonságát megsértik, akkor „nem fognak habozni cselekedni". L. Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett Országgyűlés Felsőházának Naplója, 1939—44. I. Bp. 1940. 10

5 A jelentéseket nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. '"

6 A jelentést nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. 157