Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)

tem, hogy utóbbi események tapasztalatai azt mutatják, hogy kis államok fegyve­res ellenállása véres és egyéb áldozatok árán se volt sikeres. Eszmecsere folyamán vezértitkár oda konkludált, hogy helyzetünkben nem szegülnénk ellen, azonban erkölcsi és elvi szempontból fontosnak tartaná, hogy erőszak ellen legalább is til­takozzunk, valamint azt is, hogy mai magyar kitűnő regime akár magyar földön, akár másutt lehetőleg fenntartassék. Ebben az esetben nemzetközileg olyan megítélés alá esünk, mint Dánia és felfogása szerint angol kormány Kormányzó Úr Főméltóságát és jelenlegi vagy általa kinevezett más kormányt továbbra is Magyarország legitim kormányának tekintené. 4 8 Ebből kifolyólag engem jelen­legi minőségben továbbra is elismerne, éppúgy mint dán követet." 4 9 Küm. Szent-Iványi-kézirat. 450. Másolat. 23. A RÓMAI MAGYAR KÖVET LEVELE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1940. május 17. Titkos! 98/főn. pol. 1940. Igen tisztelt, kedves Barátom! Ciano gróf örömmel vette tudomásul, hogy „a tengelyhatalmaknak azt az el­sőrendű érdekét, hogy a Duna-völgyében és a Balkánon a nyugalom és béke meg­őriztessék — tiszteletben fogjuk tartani". 5 0 Arra kért, jelentsem újból, hogy erre a legnagyobb súlyt helyezi. 4 8 A témával kapcsolatban a szófiai magyar követ 1940. május 15-én a következő levelet írta a külügyminiszternek: „Richthofen német követ ma azt mondta nekem, hogy a budapesti angol követ a miniszterelnök úrnak és a mi miniszterünknek felajánlotta Anglia segítségét egy német támadás eseté­re. A beszélgetés a mi miniszterünkkel állítólag igen éles formában folyt le. Teleki gróf miniszterelnök úr az angol ama további ígéretére, hogy Magyarország ez esetben Angliától az összes nyersanyagokat, melyekre szüksége van meg fogja kapni, azt felelte volna «Ungarn ist nicht bereit seine Souverenität zu verschachern.» Hogy mi igaz mindebből, nem tudom, de úgy látszik, hogy Richthofen ezt az információt a Wil­helmstrasseról kapta és az a benyomásom, hogy bolgárok előtt nem titkolja. Tán jó volna, ha erre vo­natkozólag valami információt kapnék hogy szükség esetén helyes felvilágosításokat adhassak." Küm. res. pol. 1940 — 2 — 352.) A levélre a külügyminiszter május 25-én válaszolt, s ebben Richthofen értesülését tévedésnek minősítette és csak a blokádból adódó nehézségek miatti nézeteltérésekre utalt angol vonatkozásban. (Küm. res. pol. — 1940 — 2 — 352.) 4 9 Rewentlow gróf. 5 0 Lásd e kötet 3. sz. iratát. 138

Next

/
Thumbnails
Contents