Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - I. A nyugati offenzíva hatása a magyar külpolitikára (1940. május 11.—1940. június 26.)
12. AZ ANKARAI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 60. szám. Ankara, 1940. május 15. 22 ó. Vonatkozással 58. számú számjeltáviratomra: 3 3 Két oldalról nyert egybehangzó értesülésem szerint szövetségesek Belgium és Hollandia megtámadása után szondirozták volna török kormányt vájjon hajlandó-e angol—francia—török tripartite szerződés 5 cikkét 3 4 véve alapul megszakítani diplomáciai kapcsolatokat Németországgal. Törökök először kitérő, de nem határozottan tagadó választ adtak. Itteni orosz nagykövet 3 5 felhívta volna török kormány figyelmét arra, hogy német—török diplomáciai szakítás szövetséges hadihajóknak ebből kifolyólag esetleg Fekete tengerre való behatolása folytán válságossá tehetné orosz—török viszonyt. Ezen konszideráció és nem kevésbbé nagy német hadisikerek hatása alatt törökök szilárdan el vannak határozva, hogy amennyiben nem történik agresszió kelet felé, jelenleg minden olyan lépéstől szigorúan tartózkodnának, amely őket háborúba keverhetné. Ezt szövetségesek tudják és nyomást pillanatnyilag szüneteltetik. 3 3 Lásd e kötet 9. sz. iratát. 3 4 Az 1939. október 20-án aláirt török—angol—francia kölcsönös segélynyújtási egyezmény III. cikke kimondta: „Mindaddig, amíg Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak 1939. évi április 13-i nyilatkozataikban Görögországnak és Romániának adott biztosítékok érvényben maradnak, Törökország hatékonyan együtt fog működni Franciaországgal és az Egyesült Királysággal és nekik minden hatalmában álló segítséget és támogatást megad abban az esetben, ha Franciaország és az Egyesült Királyság a fentemlített egyik, vagy másik garanciából kifolyólag ellenségeskedésekbe kezdene." Ennek alapján az V. cikk leszögezte: „A fenti III. cikk rendelkezéseinek épségben tartása mellett azonban az esetben, ha: 1, akár valamelyik európai Hatalom támadást indít olyan másik európai Állam ellen, amellyel szemben a Magas Szerződő Felek egyikének kormánya az illető Állam hozzájárulásával kötelezettséget vállalt az iránt, hogy neki függetlenségének, vagy semlegességének fenntartására egy ilyen támadás ellen segítséget nyújt; 2, akár valamelyik európai Hatalom olyan támadást indít, amely jóllehet egy másik európai Állam ellen irányul de a Magas Szerződő Felek egyike kormányának megítélése szerint saját biztonságát fenyegetné, a Magas Szerződő Felek azonnal tanácskozni fognak acélból, hogy minden hathatósnak ítélt közös akciót folyamatba tegyenek." Halmosv, 1966, 468—469. 3 5 Tyerentyev, Alekszej. 130
