Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

A végső konklúzió, ami mindebből levonható az, hogy a levegőből sem Londont, sem Angliát elpusztítani az eddigi támadásokkal, de sokkal nagyobb méretűekkel is majdnem lehetetlen. Évek kellenének még ahhoz, hogy ily nagy arányú bombázások akár London, akár Anglia életét döntően megbénítsák v. megszüntessék. Egész Anglia maga egy nagy gyártelep, az iparok, katonai objektumok, vasutak, országutak stb. oly nagyszámúak, de annyira szétszórtak is, hogy azok összességét belátható időn belül a levegőből elpusztítani lehetetlen. Éppen úgy állíthatom, hogy az angolok erkölcsi ereje ma is töretlen és így az egyetlen mód az angol szigetország megtörésére annak katonai teljes megszállása, azaz az invázió volna. Igen sokan, közöttük komoly mérvadó személyiségek is, azonban azon a nézeten vannak, hogy még ha Anglia, azaz a szigetország inváziója sikerrel is járna, a Brit Birodalom Amerikával együtt a háborút tovább fogja folytatni. Ez esetben az angol király és kormány Kanadába helyezné át székhelyét, és a háború ma már a két kontinens között folyván, a Birodalom Amerikával együtt onnét folytatná a küzdelmet. III. Gazdasági helyzet. Az élelmiszer-ellátásban az utóbbi hónapokban bizonyos rosszabbodás állott be. Ennek oka elsősorban a hajótérnek más, katonai szállításokra való mind fokozottabb igénybevétele, azután a helybeli elosztási nehézségek. Hiány eddig Angliában vajban, cukorban, húsfélékben észlelhető, melyekből a fejadagok szűkebbek, de összehasonlítva a legtöbb kontinentális államban levő adagokkal, ezeknél ma is nagyobbak. A városi nyilvános éttermekben, szállodákban semmiféle élelmiszerjegy leadása nem kívántatik, csakis a magánháztartások szükségleteinek fedezésére. A londoni nagy éttermekben mindennemű étel és ital ma is kapható, a legfeltűnőbb változás csak abból áll, hogy halat és húsételt egy étkezésre nem lehet rendelni. De lehet rákfélét, osztrigát, kaviárt, előételeket, húsokat, tésztaneműt. Kenyér ma is a békebeli, és jegy nélkül korlátlan mennyiségben kapható. Italokban még ma is úgyszólván az összes külföldi, tehát német és francia borok, pezsgők, likőrök, cognacok stb. kaphatók. A tojásellátás körül voltak átmeneti elosztási nehézségek. Az iparcikkekben a bőség ma is tart. A nagy londoni cégeknél korlátlan mennyiségben és elsőrendű minőségben kaphatók ruhaneműk, cipők és fehérneműk, mindenütt bármily mennyiségben. Készletek mindebből, mint mondják, még évekre vannak raktáron. A főleg hadianyagokat és ezek után elsőrendű élelmezési cikkeket beszállító hajókon a kivitel főleg Észak- és Dél-Amerikába folyik. A circa 5 millió gépkocsiból ma kereken 3 millió van forgalomban. Ami a kereskedelmi hajózási kérdést illeti, úgy itt a tengeralattjáró háború igen komolyan éreztette és érezteti hatását. Bizonyos hetekben febr. és márc. hónapokban az elsüllyesztett hajótér igen számottevő és nyugtalanító volt. Ennek dacára a blokád effektivitásáról ma beszélni még nem lehet. Értesüléseim szerint átlagban ma is naponta circa 200 hajó fut be a különböző angol kikötőkbe és a süllyesztések a be- s kifutó hajóknál ma sem olyanok, hogy az ország gazdasági ellátása és tengeretúli kapcsolatai (hadianyag-szállítások) komolyan veszélyeztetve lennének. Igaz, hogy eredetileg 22 milliónyi angol keresk. hajótérből több mil1107