Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

is még teljesen töretlenek, hite az angolszász faj kiválóságában, erejében rendíthetetlen. Kontinentális mentalitással ezt persze talán nehéz megérteni, de az aki az angolokat európai észjárással ítéli meg, hibás pontból indul ki, éppen úgy, mint az, aki sosem élt Angliában v. Amerikában, képtelen áttekinteni az Angol Birodalom és az Egy. Államok fajbeli sajátosságait és gazdasági, de tengeri hatalmában is rejlő erőt. Külön kell itt megemlékeznünk a légi bombázások eddigi anyagi és erkölcsi hatásáról. A bombázások m.-év őszén kezdődtek nagyobb mértékben, főleg London és a többi ipari központok ellen. Pániknak nyoma sem volt, azok akik ismerték az angol faj tulajdonságait, erre nem is számítottak. A nappali támadások néhány hét után megszűntek, mert az angol légi védelem oly nagy számban lőtte le a támadókat (pl. egy nap 185 gépet), hogy ezek a nagyszabású nappali támadások nem bizonyultak az ellenfél részére hasznosnak. Akkor kezdődtek az éjjeli támadások, melyek ellen sem ott, de másutt sem, hatásos védekezés még nem létezik. Ekkor kezdődött el London lakosságának hősies, egyetlen panaszszó nélküli ellenállása, ami azt hiszem, példátlanul fog állni a történelem lapjain, mint az emberi kitartás, szenvedés és bátorság legfényesebb bizonyítéka. Míg a jobbára vidéki kisvárosokban, sőt falusi házakban elhelyezett katonaság minden veszélytől mentesen békés gyakorlatozással töltötte idejét, London polgári lakossága nap-nap után 10—14 órát töltött nedves, sötét, kényelmetlen tömegóvóhelyeken. A „tűbe" földalatti állomásain sok tíz sőt százezer nő, gyermek, férfi szorongott, a kora délután beállt sötétségtől másnap reggelig, mikor ismét munkára siettek. A kormány kezdetben elhanyagolta ezen óvóhelyek berendezését, de csakhamar az ált. kritika nyomása alatt is nagyszabású berendezéseket létesítettek, milliónyi összecsapható, aránylag kényelmes ágyakat, takarókat helyeztek el, kan tinókat állítottak fel, orvosokat, ápolónőket alkalmaztak és kitűnő ellátásban részesítették úgy a munkásokat, mint a többi föld alatt élőket. így azután a nép alsóbb rétegei bár rosszabbul aludtak, de sokkal jobban és többet ehettek és ihattak, mint bármikor máskor és még szórakozásukról is gondoskodva lett. A földalatti óvóhelyek így fokozatosan átalakultak klubszerű intézményekké, hova az emberek társalogni, enni, inni, szórakozni jártak be. Bőség lévén minden étel-italban, ez nem is járt nagy nehézséggel és kárpótolta a szegényebb osztályokat rendes alvásuk és lakásuk feladásáért. Járványoktól kezdetben igen tartottak, de több orvossal is beszéltem, kik egybehangzóan mind azt állították, hogy eltekintve attól, hogy a szokásos téli és tavaszi influenza hullám az idén határozottan nagyobb volt, mint eddig, semmiféle más járvány nem keletkezett. Londonban múlt év őszén a kórházakban napi 50 000 sebesült számára volt hely készítve, de eddig ezen helyeknek csak kis része lett igénybe véve. A légitámadások statisztikája eddig a következő: Londonban kereken 800 000 épület van. Ebből bombázva lett és egészben v. részben elpusztult, így teljesen vagy részben csak átmenetileg használhatatlanná vált összesen 30000. Ez megfelel 3 1/2 %-nak. A halottak száma elutazásomig kereken 60 000. Ha azt vesszük, hogy Anglia összlakossága kereken 47 millió, úgy ez a szám nagy. Mint 1105