Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

Albániánál: Mitrovica, Pristina, Tetovon át Ochridáig. Ugyancsak bekebelezhetik Epirusés Pindus, úgy hogy Görögországnak csak Teszalia, részben Attika, Peloponnesos marad. Szaloniki sorsa még bizonytalan, de valószinüleg Bulgáriához kerül Macedonia keleti részével Pirotig. Ettől északra Moravától keletre fekvő szerb területeket Románia kapja. Bulgária Aegei-tenger északi partjáig fog terjedni. Villani Küm. res. pol. 1941—16—255. Másolat. 111. AZ ANKARAI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 131. szám. Ankara, 1941. április 30. 22 ó. Külföldi rádióhírekkel szemben itteni német ügyvivő

10

5 leghatározottabban kijelentette, hogy sem török köztársasági elnök berlini útjáról, sem pedig Németország és Törökország között létesítendő politikai paktumról egyáltalában nincsen szó, éppen így agresszív német követelésekről sem. Ez a kijelentés különben teljesen fedi saját véleményemet is. Tagadhatatlan, hogy török kormányra balkáni akció befolyása a legnagyobb hatással volt, és immár felmerül számára a kérdés, nem kell-e politikáján változtatni, ha erről a lehetőségről nem akar lekésni. Török kormány fél esetleges német támadástól, helyesebben attól, hogy Papén nagykövet nem hoz-e magával souverenitása, vagy angol szövetség szempontjából elfogadhatatlan követeléseket. Ezeket jelenleg semmi esetre sem fogadhatná el, mivel : I. még nem adta fel teljesen végső angol győzelembe vetett hitet. II. mert meg akarja óvni a külszínt úgy a demokráciák, mint saját közvéleménye felé. Engedékenysége tehát a további német sikerek arányában fog megnyilvánulni. Teljes egyiptomi siker esetén már nagy koncessziókra lehetne számítani részéről. Török politika tehát várakozó állásponton van most is, de már nem hagyhatja számításon kívül Németországhoz (nem tengelyhez) való közeledés szükségességét. l°

5 Kroll, Hans Anton. 1090