Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

623. 1941. III. 13. Berlin 832. 1941. VI. 13. Berlin 833. 1941. VI. 13. Berlin 834. 1941. VI. 13. Berlin 835. 1941. VI. 14. Berlin 836. 1941. VI. 14. Budapest 837. 1941. VI. 14. Budapest 838. 1941. VI. 14. Bukarest biztatták, biztosítva arról, hogy Németország a fölösleget mindenkor hajlandó átvenni. (1164) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sztójay a nemzetiszocialista párttal való eddig elhanyagolt kapcsolat kiépítésének szükségességére figyelmezteti Bárdossyt; erre véleménye szerint alkalmat ad 15 mezőgazdasági kérdésekben jártas kormánypárti képviselő németországi tanulmányútja. (1166) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Benyomása szerint a Szovjetunió elleni támadás már aligha tartható fel, bár pro forma folynak szovjet—német tárgyalások. Feltűnőnek tartja, hogy Anglia ellen nagyobb akciók nincsenek; a júniusi konfliktusban Németország a vichy-kormány helyzetét előnyösen befolyásoló intézkedéseket tett. (1168) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Von Loesch, a nemzetiségi kérdés ismert szakembere a jugoszláviai Bánátba látogat, hogy a német népcsoport politikai irányítását megszervezze; Loesch környezetéből származó értesülései szerint a Bánátot és Erdélyt Magyarországhoz tartozónak tekintik; utóbbiért, véleménye szerint, Romániát szovjet területekkel kellene messzemenően kárpótolni. (1170) A bertini magyar katonai attasé jelentése a vezérkari főnöknek Előtérbe került a Szovjetunió elleni háború, amelynek leplezésére mindent megtesznek német részről; az előkészületek lelassultak; Anglia elleni inváziót nem tartja valószínűnek; Anglia fölött nincs légifölény, ezzel szemben fennáll az angliai tengeri fölény ; I rakban és Szíriában az angolok megvetették a lábukat. (1171) A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Javasolja, hogy amennyiben Magyarország önként csatlakozik a Szovjetunió elleni háborúhoz, azt egy magas rangú személyiség útján külön hozzák Hitler tudomására, akit politikai kérdésekben, különösen Erdély vonatkozásában bírjanak állásfoglalásra; véleménye szerint a csak katonai vonatkozású beszélgetés nem biztosíthatja a várt eredményt. (1173) A miniszterelnök számjeltávirata a berlini magyar követnek Kapcsolatban a 816. és a 835. sz. iratokkal : Weizsäcker cáfolta azokat a híreket, hogy belátható időn belül sor kerül a szovjet—német konfliktusra. Bárdossy közli a követtel, hogy nem tartja sem szükségesnek, sem lehetségesnek, hogy Magyarország a katonai részvétel felajánlásával újabb érdemeket szerezzen. (1174) A miniszterelnök számjeltávirata a berlini magyar követnek Vonatkozással a 836. sz. iratra: Weizsäcker kijelentései ellenére nő a szovjet—német konfliktus valószínűsége; utasítja a követet, tudja meg, hogy a német kormány szándékozik-e erről időben tájékoztatni a magyar kormányt; értesítésig szükséges defenzív intézkedéseket a magyar kormány nem tesz, mert sem keresztezni, sem leleplezni nem akarja a német szándékokat. (1175) , A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Megbízható helyről származó értesülései szerint Antonescu müncheni útját valóban területi követelések előterjesztése miatt erőszakolta ki; a jugoszláv Bánátot, a Timok-völgyét és Észak-Erdély nagy részét követelte. Német részről azt a választ kapta, hogy jelenlegi háborús körülmények között nem lehet területi kérdésekkel foglalkozni. (1175) 107