Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

Ámbár a török külügyminiszter ankarai követünk előtt úgy nyilatkozott, hogy az ötlet jugoszláv forrásból ered, minden jel arra vall, hogy a gondolat mégis a románoktól származik és elsősorban ők azok, akik a szóbanforgó blokkot külpolitikai okokból tető alá hozni szeretnék. Románia részéről ez a törekvés érthető is, mert nyilván ilyen módon kívánja hátát biztosítani arra az időpontra, amikor az új keletű expanzív orosz külpolitika fel fogja vetni a besszarábiai kérdést és ezzel Romániát rendkívül súlyos kül- és belpolitikai probléma elé állítja. Elsősorban külpolitikai krízist jelentene ez Románia számára akkor, ha netán megkísérelné az orosz követelésekkel szembehelyezkedni, de súlyos belpolitikai válsággal is járna az a sokkal valószínűbb eshetőség, ha Románia elhatározná magát a besszarábiai kérdésben reá gyakorolt orosz nyomásnak engedni. Romániának a semleges blokk ideájával kapcsolatos fenti szerepét az is valószínűvé teszi, hogy tudomásom szerint az egyetlen konkrét tervezet a blokk megalakítására vonatkozólag — amelyet a jugoszláv külügyminiszter szerint ők Belgrádban és így feltételezhető, hogy a Balkán Entente államai több fővárosában is átadtak — a román kormánytól származik. A tervezet tartalma nem ismeretes előttem s így annak körvonalai csak különböző forrásokból származó információkból tevődnek össze. Ügy látszik, hogy nem csupán a Balkán államokra kiterjedő és Olaszország bevonásával létrejövő alakulásról van szó, hanem egy tágabb körű, általában a délkeleteurópai államokra vonatkozó elgondolásról, amely utóbbi esetben a kibővítést Magyarország participátiója jelentené. Az egyelőre kétségtelennek látszik, hogy az egész ügy még csak előzetes informatív jellegű konverzációk stádiumában van. Ezekből is kibontakozik azonban annyi, hogy nem szorosabb szervezetű szövetkezésről van szó, hanem egy inkább csak erkölcsi súllyal bíró semlegességi alakulatról, amelynek alapját a résztvevő államok azonos semlegességi deklarációja és támadást kizáró egyezmény a blokk tagállamai között képezné, s ez is azzal a korlátozással, hogy a neutralitás kinyilvánítása csakis a már folyamatban lévő konfliktusra vonatkoznék és bizonyos fokig ezzel nyitva hagyná a jövő kérdését arra az esetre, ha a fennálló fegyveres konfliktusba további hatalmak is belesodródnának. Egyik információm szerint a tervezetben aról is szó van, hogy az érdekelt külügyminiszterekből állandó tanács szerveztetnék. Ugyanez információ szerint a revíziós igények azzal kapcsoltatnának ki, hogy egyelőre nem aktuálisak. Messzebbmenő kötelezettségekkel járna egy oly alakulás, amilyet a török külügyminiszter a napokban Pertinax előtt vázolt.

5

6 Ebben már egy szolidaritási nyilatkozatról is szó van, amely az alakulat tagjait egyikük megtámadása esetén konzultációra kötelezné, és erre az esetre legalábbis jóakaratú semlegességet provideálna. Ennek a verziónak a legérdekesebb vonatkozása az, hogy Bulgária és Magyarország részvételével kapcsolatban s reájuk való tekintettel kifejezetten kikapcsolja a status quo garantálásának 6

6 1 9 39. december 7-én 40. sz. táviratában Csáky értesítette az ankarai követet, hogy Pertinax neve tévedésből került a szövegbe. A kérdéses kijelentést a török külügyminiszter a magyar követ előtt tette. (Küm. pol. 1939—63/7—8087) Lásd a 455. sz. iratot. 615