Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

kereskedelmi tárgyalások során Románia minden fenyegetés dacára meg­tagadta Németországnak, hogy petroleumot deviza nélkül szállítson. Annak dacára, hogy a hivatalos felfogás a legerélyesebben tagadja a tár­gyalások kudarcát s különösképpen azt, hogy Németország erélyes fellé­péssel követeléseket állított volna fel, megállapítandó, hogy a román­ellenes hangulat minden számottevő helyen erősen kiéleződött. Itt említem meg, hogy itteni angol körökben óriási felháborodást és erős magyarellenes hangulatot váltott ki a Pester Lloyd egy napon megjelent cikke, amelyben erős kirohanást intézett Chamberlain ellen a prágai eseményekkel szemben tanúsított magatartása miatt. 1 7 Különösen a Reuter ügynökség itteni képviseletében uralkodó felfogásokról akarok ezzel kapcsolatban írni. Én rendkívül jóviszonyba kerültem velük, mert az itteni képviselet vezetője régi ismerősöm. Több nemzetközi ifjúsági kongresszuson vettünk együtt részt s amikor néhány hónappal ezelőtt ide­került, mint régi ismerősök vettük fel egymással a kapcsolatot. A most lezajlott egész cseh válság során rendkívül sok szolgálatot tett nekem. Mondhatni, hogy a ruthénföldi eseményeket kizárólag magyar és lengyel szempont szerint kommentálta az itteni Reuter ügynökség. Ez velünk szembeni nagy rokonszenvnek volt a jele, mert rengeteg hír volt itt for­galomban, amelyeket az itten működő több ukrán iroda kolportált. Ezek­nek teljes figyelmenkívül hagyásával teljesen a mi szempontunkat tették magukévá s mondhatni nem volt olyan magyar hír, amelyet azonnal ne továbbítottak volna a kívánságomra. A Pester Lloydnak ez a szerencsétlen cikke, amelyet a németek nagyon kihasználtak ugyan, de nem hatódtak meg tőle, erős magyarellenes érzelmeket váltott ki. A következménye eddig abban jelentkezett, hogy a Reuter szerkesztőségében megindultak a külön­böző magyarellenes kombinálgatások és bizonyára kifelé is megnyilatkozik majd ez az érzelem valamilyen konkrét kérdés folyamán, ha csak nem sikerül valamilyen módon a dolgot rendbehozni. A nyugati hatalmak részéről megindult hatalmas méretű ellenak­ciónak egy másik következménye az lett, hogy bizonyos fokig mérséklőd­tek azok a német tervek, amelyek a kelet és délkelet-európai államokkal kapcsolatban valóban félelmetes méreteket öltöttek s egyes szélsőségesek agyában pedig egészen a szertelenségig fajultak. Itt csak a következő esetre utalok. A Volksbund der Deutschen in Ausland a napokban tartotta Münchenben egyik vándorgyűlését. Ez alkalomra Karmasint kérték fel előadás tartására. Karmasin ugyan a szlovákiai események miatt nem jött el Münchenbe, azonban előadását, amelynek címe ,,A németség helyzete Szlovákiában és Kárpátoroszországban" volt, más olvasta fel. Az előadás során többek között a következő kijelentések hangzottak el. A Birodalom­nak különös figyelmet kell szentelnie a határokon túl élő németeknek. Azok a statisztikai kimutatások, amelyek a németség számáról láttak nap­világot, hamisak. A németség száma ugyanis Jugoszláviában 750.000, 1 7 A „Fester Lloyd" („Morgenblatt") 1939. március 18-i számának „Die Reak­tion des Westens" c. cikke bírálja Neville Chamberlain megnyilatkozásait és tevékeny­ségét Csehszlovákia teljes feldarabolása után. Sajnálatosnak tartja, hogy Chamberlain letérve a müncheni politika útjáról, beszédeiben Németországgal szemben fenyegető ki­jelentéseket tesz. 96

Next

/
Thumbnails
Contents