Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VII. Sumner Welles európai körútja; a nyugati hadjárat előkészítése; Dánia és Norvégia megszállása; Teleki Pál miniszterelnök római útja és levele Hitlerhez (1940. február 10—május 10.)

11. Van-e valamelyes megegyezése a Birodalomnak Bulgáriával Romániát illetőleg és ha igen, milyen? Mint rendkívül bizalmas elgondolás, mindnyájunk gondolatkörét foglalkoztatja az az ellentmondás, mely abból áll, hogy Oroszországot kívül kell hagyni a vállalkozáson úgy bei-, mint külpolitikai okokból, viszont az a tény, hogyha az akció oroszellenes élt nyer, a német győzelem esélyei csökkenhetnének. Már csak azért is tudni kell, hogy milyen kapcsolatok állanak fenn Németország és Bulgária között Romániát illetőleg, mert természetszerűleg másként alakul a bulgár közhangulat és magatartás, ha a magyar—német kollaboráció Románia ellen Oroszország-ellenes éllel történik, mintha az Oroszországnak legalábbis hallgatólagos beleegyezésével folyik le. 584. MEMORANDUM TERVEZET AZ ANGOL KORMÁNY SZÁMÁRA A NÉMET CSAPATOK MAGYARORSZÁGON ÁTVONULÁSÁRÓL * Dátum nélkül Szigorúan titkos A magyar kormánynak teljesen megbízható forrásból tudomására jutott, hogy a német birodalmi kormány szándékában van, hogy a romániai olajmezőket katonailag megszállja, lia a szovjet haderők Besszarábiával szemben megmozdulnának. A német csapatok útvonala ebben az esetben Magyarországon át vezetne Temesvár irányában, úgyhogy számolnunk kell azzal : a) hogy a román ellenállás esetén a német csapatok a felvonulást magyar területen fogják végrehajtani, b) a román állam felbomlása esetén pedig azzal, hogy a német csapatok felvonulása román területen történik, amely utóbbi körülmény természetesen kellemesebb volna a magyar kormány részére. A német kormány értésére adta a magyar kormánynak, hogy hadműveleteit a temesvári szektorra és az óromániai olajmezőkre korlátozná, míg a szoros értelemben vett Erdélyre, amely ezer évig Magyarországhoz tartozott, szabad átvonulás fejében szabad kezet biztosít a magyar hadseregnek. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy a német érdektelenség a szorosan vett Erdéllyel szemben involválná a magyar hadsereg részére azt a kötelezettséget, hogy a német haderőknek balszárnyát az esetleges szovjet támadással szemben megvédelmezze. A magyar kormány tudatában van annak, hogy a mai körülmények között a német kormány átvomdási szándékát erőszakkal is végre tudná hajtani és hogy adott esetben meg lesznek az eszközei arra, hogy a magyar önállóságra és függetlenségre rendkívüli súlyt helyező magyar államférfiak félretolásával esetleg a német kormány beültethetne egy olyan magyarnak 49 A második világháború kitörése 769