Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

552. 1940. III. 1. Berlin 553. 1940. III. 1. Róma 554. 1940. 111. 2. Budapest 555. 1940. III. 2. Budapest 556. 1940. III. 2. Ankara 557. 1940. III. 4. Budapest 558. 1940. III. 4. Párizs 559. 1940. III. 4. Párizs elküldte számára a magyar kormány Londonban átadott memorandumát a magyar—román területi kérdésekről; az angol külügyminisztérium megjegyzése szerint a kérdés megoldása nemcsak etnikai szempontból nehéz, de stratégiailag is megrendítené Románia helyzetét. A berlini magyar követ levele a külügyminiszternek Schwörbel követ szerint Budapesten még hivatalos személyek is Magyarország semlegességét hangsúlyozzák azzal a felfogással szemben, amely Magyarországot a tengelyhatalmakkal együttműködő nem hadviselő félnek tekinti; Sztójay kéri, hogy amenyliyiben a hivatalos felfogás nem változott meg, az utóbbi értelemben hangsúlyozzák Magyarország jelenlegi magatartását a németekkel szemben. A római magyar követ levele a külügyminiszter állandó helyettesének Ciano nem hiszi, hogy a Közel-Keleten háborús eseményekre kerülne sor; abban az esetben, ha Németország mégis Románia megszállását határozná el és Magyarország területén kívánna átvonulni, a magyar kormánynak az átvonulást engedélyezni kellene; közös támadást a németekkel Románia ellen a magyar kormány semmi esetre se indítson, s csak a német támadás befejezésekor tegyen lépéseket Erdély elfoglalására a romániai magyarság védelmének indokával. Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követének jegyzéke a külügyminiszternek Válaszolva az 542. sz. iratra az Amerikai Egyesült Államok Budapesti követe közli, hogy kormánya várakozó álláspontra helyezkedik mindaddig, amíg az 534. sz. iratban foglalt kérdésekre az összes kormányok válasza megérkezik. A külügyminiszter levele a római magyar követnek Utasítja a követet, hogy a miniszterelnök Mussolinihoz írott mellékelt levelét adja át Cianónak; a miniszterelnök a húsvéti ünnepeket Olaszországban szeretné tölteni és ez alkalommal találkozni kíván Mussolinival. Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A török külügyminisztérium vezértitkára szerint a szovjet—török viszonnyal kapcsolatos feszült légkör létrehozása célzatos híresztelések útján egyrészről Németország és Olaszország, másrészről Anglia és Franciaország érdeke volt; a török miniszterelnök nyilatkozata ennek az állapotnak kívánt véget vetni; véleménye szerint a háború a közeljövőben keletre nem terjed ki. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek New York-i hírek szerint Hitler kijelentette Welles-nek, hogy Németország Cseh- és Lengyelország mellett Magyarország lelett is abszolút hegemóniát kíván; fejezze ki reményét illetékes körök előtt, hogy a hír szerzőjét német részről megcáfolják; állapítsa meg, hogy Hitler február 24-i beszédének élettérre vonatkozó része Magyarországgal kapcsolatban hivatalosan miként értelmezendő. A párizsi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Bizalmas értesülések szerint Habsburg Ottó amerikai útját a párizsi amerikai követ készítette elő; osztrák információk szerint Habsburg Ottó célja, hogy Roosevelt befolyást gyakoroljon az angol kormányra a Habsburg-dinasztia visszahelyezése érdekében. A párizsi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A párizsi amerikai ügyvivő közli: Sumner Wellesszel közölni fogja a magyar miniszterelnök szándékát, hogy Olaszországban találkozni kíván vele és a válaszról a párizsi magyar követet értesíti. 76