Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VII. Sumner Welles európai körútja; a nyugati hadjárat előkészítése; Dánia és Norvégia megszállása; Teleki Pál miniszterelnök római útja és levele Hitlerhez (1940. február 10—május 10.)

vagy beavatottnak tekinthető személyiségek, különösen Németország felé, ilyen értelemben s nem „semleges alapon" precizírozzák Magyarország jelenlegi magatartását.

4

1 Mély tiszteletem kifejezésével vagyok, Kegyelmes Uram mindig készséges híved Sztójay Döme Küm. res. pol. 1940—21/7—1115. Eredeti tisztázat. 553. A RÓMAI MAGYAR KÖVET LEVELE A KÜLÜGYMINISZTER ÁLLANDÓ HELYETTESÉNEK Róma, 1940. március 1. 42/főn. pol. — 1940. Szigorúan titkos ! Kedves Barátom ! Folyó évi február hó 26-án 140/res. pol. szám alatt kelt leveled tartalmát

4

2 ma délben szó szerint közöltem Ciano gróffal. Minden gondolkozás nélkül a következőkben adta elő véleményét: Nem hiszi, hogy a közeikeleten háborús események várhatók (még nem is olyan régen ezt nem tartotta kizártnak), mert az oroszok aligha mozdulnak meg és a Weygand hadsereg olyan gyenge — bizalmas értesülései szerint 120—-200 ezer ember —, úgyhogy az angolok és franciák most nem fognak Baku vagy Batum irányában előtörni, annál kevésbé, mivel a törökök, amint azt más oldalról is hallom, semlegességüket megőrzik. így tehát Németországnak nem lesz szüksége a számára szerződésileg biztosított román olajmennyiség fokozására. Ha azonban mégis meg akarná szállani Romániát és az odavezető legrövidebb utat választaná, vagyis Magyarország területén kívánna átvonulni, Ciano gróf véleménye szerint, mely megegyezik a magyar kir. külügyminiszter úr véleményével, „öngyilkosságot követnénk el, ha ellenállanánk". Az átvonulást tehát „tűrnünk kellene". „Közös ügyet azonban a birodalommal semmi esetre se csináljunk", mert annak igen súlyos következményei lehetnének. Ne vonuljunk be tehát a német csapatokkal együtt, hanem várjuk meg, amíg azok az akciót befejezték és csak akkor szálljuk meg Erdélyt azzal, hogy az ottani magyarság védelméről kell gondoskodnunk. Ezzel nem léptünk be a háborúba és 4

1 1940. március 6-án Ghyczy levélben válaszolt a berlini követnek és közölte, hogy Magyarország semlegességére, illetve nem hadviselő mivoltára vonatkozó felfogás a háború kezdete óra nem változott. (Küm. pol. 1940—21/7—1115) 4

2 A levelet nem találtuk a külügyminisztérium iratai között. 46 A második világháború kitörése 721