Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

468. 1939. XI. 16. Szófia 469. 1939. XI. 16. Párizs 470. 1939. XI. 16. Párizs 471. 1939. XI. 17. Bern 472. 1939. XI. 18. Berlin 473. 1939. XI. 18. London 474. 475. 1939. XI. 23. Belgrád 1939. XI. 23. London A szófiai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A szófiai német követ szerint Gafencu közölte a bukaresti német követtel, hogy Románia a délkelet-európai semleges államok blokkjának megalakítására kezdeményező lépéseket fog tenni; szófiai politikai körök úgy vélik, hogy a román kormány kezdeményezése mögött Anglia áll. A párizsi magyar követ levele a külügyminiszternek A követ jelenti, hogy Teleki miniszterelnöknek küldött levelében kifejtette: nem tartaná helyesnek, ha francia politikusoknak jelenleg Erdéllyel kapcsolatos memorandumot nyújtanának át; e lépést a francia politikai körök jelenleg úgy értelmeznék, hogy a magyar kormány helyesli azokat az elképzeléseket, amelyek egy föderatív államszövetség megteremtésével kívánják Közép-Európa háború utáni újjárendezését megvalósítani,és ebbe az eszmecserébe be akar kapcsolódni. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A belga—holland közvetítő javaslatot Franciaországban barátságtalanul fogadták; a francia köztársasági elnök válaszában első ízben említette Ausztria függetlenségének helyreállítását Franciaország hadicéljai között; francia tervek a közép- és délkelet-európai államok háború utáni föderációjának megteremtéséről. A berni magyar katonai attasé jelentése a vezérkar főnökének A svájci sajtó élénken foglalkozik a nyugati front megindításával kapcsolatos német tervekkel; svájci politikai körökből származó hírek szerint a német hadvezetőség a háború további lehetőségeinek megítélésében nem egységes. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Frick belügyminiszter Kozma Miklóssal folytatott beszélgetésekor sajnálkozását fejezte ki, hogy a magyar kormány nem fogadta el a lengyel területek bekebelezésére vonatkozó német javaslatokat; közölte, hogy a magyarországi német lakosság áttelepítését nem tervezik; Goebbels szemrehányásokat tett a magyar sajtó magatartása és a német filmek nem eléggé intenzív magyarországi felhasználása miatt. A londoni magyar követ levele a külügyminiszternek Bizalmas információk szerint Chamberlain Németország teljes háborús vereségét aggodalmasnak tartaná attól félve, hogy ez Németország bolsevizálásához vezetne; Chamberlain elismeréssel nyilatkozott a magyar kormány jelenlegi külpolitikájáról, tart azonban attól, hogy egy Románia elleni német támadás a magyar kormányt Németországgal való együttműködésre késztetné. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Csáky külügyminiszter november 21-i parlamenti expozéjáról a jugoszláv külügyminiszter elismerőleg nyilatkozott, kifejezve reményét, hogy az alkalomszerű együttműködésről tett kijelentések lehetőséget teremtenek a román—magyar együttműködésre is; a gazdasági háború elfajulása miatt fontosnak tartaná a dunai államok szolidaritásának fenntartását. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Cadogan a vele folytatott beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy Csáky külügyminiszter parlamenti expozéja kedvező benyomásokat váltott ki Angliában; reméli, hogy a magyar kormány külpolitikája lehetővé teszi a délkelet-európai államok együttműködésének fejlődését; Anglia háborús céljaival kapcsolatban kifejtette, hogy az angol kormány a jelenlegi időpontot korainak tartja ahhoz, hogy részletesen foglalkozzon a közép-európai helyzet rendezésével. 5 A második világháború kitörése 65