Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

holland—helga határ közelében Campine, Limburg vidékén lenne összpontosítva, ami a két haderő együttműködését valószínűsíteni látszik. Ezen felül bizonyos, hogy az angol—francia haderő sem nézné tétlenül e két állam megtámadását, hanem legelső sorban repülőerőkkel majd tengeri- és szárazföldi erőkkel is támogatná őket. Végül Svájcnak német részről történő lerohanása —, amiről a svájci sajtó nyíltan nem beszél — nézetem szerint csak a francia haderőnek lekötését, illetve a Maginot-vonalnak két oldalról való átkarolását szolgálná. A hadműveletek súlyának északon kell maradnia, mert csak úgy lehet Angliát gyorsan megsemmisíteni. Egyes hírek szerint azonban Mussolini értésére adta volna Hitlernek, hogy Svájc semlegességének fenntartása olasz érdek is. A svájci polgárok ebben a hírben nagyon bíznak. — Kérdés tehát, hogy német részről milyen nagy hadászati eredményeket biztosítana Svájc esetleges lerohanása? Ezekre a kis semleges államokra az a legnagyobb veszély, hogy a nagyhatalmak az ő területükön vívnák meg háborújukat, ami ezeknek az országoknak teljes pusztulásához vezetne. Követ úrnak bemutattam. vitéz Sárkány alezr. Küm. pol. 1939—21—4297. (7972) Másolat. Vkf. 2. oszt. 24236/eln. nyilv. szám. 1939. nov. 21. 472. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1939. november 18. 192/pol. — 1939. Szigorúan bizalmas A Svédország felé itt átutazásban levő Kozma Miklós ny. belügyminiszter felkérésére megbeszélést közvetítettem közte és Frick belügyminiszter, valamint Goebbels propagandaügyi miniszter közt. Kozma ny. belügyminiszter urat előzetesen informáltam az általános helyzetről, aki a két látogatás megtörténte után tájékoztatni volt szíves annak lefolyásáról. Anélkül, hogy elébe akarnék vágni az ő személyes jelentéstételének, az alábbiakban röviden érinteni vagyok bátor a megbeszélések főbb pontjait, tekintettel arra, hogy Kozma ny. belügyminiszter úr körülbelül csak két hét múlva fog Budapestre visszatérni. Frick birodalmi belügyminiszter mindenekelőtt a magyar—lengyel viszonyt hozta elő, sajnálkozásának adva kifejezést afelett, hogy a magyar kormány annak idején nem fogadta el a lengyel terület bekebelezésére vonatkozó német ajánlatot.

6

5 6

5 Lásd e kötet 379. sz. iratát. 623