Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

470. A PÁRIZSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK 107/pol.— 1939 Párizs, 1939. november 16. A belga király és a holland királynő mediációs javaslata

6

3 Franciaországban igen barátságtalan fogadtatásra talált. Politikai körökben első perctől meg voltak arról győződve, hogy a javaslat mögött Németország áll. A Quai d'Orsay-n, amint táviratilag jelenteni bátor voltam, azt mondták nekem, hogy nincs információjuk arra nézve, mintha a német kormánv inspirálta volna ezt a lépést; ellenben azt hitték, hogy a két uralkodó indirekte német katonai és politikai benyomás alatt cselekedett. Parlamenti körökben nagy volt a felháborodás és egyenesen sértő módon nyilatkoztak a belga királyról akit újabban itt sokan németbarátnak tekintenek. Néhány nappal ezelőtt itteni komoly újságírói körökben az a hír terjedt el, hogy Belgium és Hollandia között katonai megállapodás létesült volna és a mediációs lépés valódi célja ennek a megállapodásnak palástolása volt. Nagy feltűnést keltett az a tény, hogy Lebrun köztársasági elnök válaszjegyzéke sokkal intranzigensebb volt az angol király válaszánál. A francia köztársasági elnök jegyzéke első ízben említette Ausztria függetlenségének helyreállítását Franciaország hadicéljai között. Nézetem szerint a francia kormány azért szegezte le sokkal konkrétebb és intranzigensebb alakban álláspontját, mint az angol, mert itt a legkomolyabb politikai körökben is attól tartanak, hogy Anglia Hitler kancellár és a nemzeti szocialista rezsim bukása után hajlandó volna Németországgal nem túlságosan súlyos feltételek mellett békét kötni, holott Franciaország valódi célja Németország oly fokú meggyengítése, amely több nemzedékre elhárítaná tőle a német veszélyt. Nem lehetetlen, hogy a müncheni merénylet, amely az itteni kormány köreiben azt a gondolatot vetette fel, hogy a jelenlegi német rezsim valamely hasonló alkalommal a közeljövőben erőszakos véget érhet, bizonyos hatással volt a francia válaszjegyzék megszövegezésére. Ezért már most le akarták szögezni álláspontjukat Angliával szemben. Németország meggyengítésének gondolata egyébként abban is megnyilvánul, hogy a háború utáni időkre meg szeretnék szervezni a középeurópai államokat egyensúlyként Németország ellen. Abból indulnak ki, hogy a Versailles-i szerződés legnagyobb hibája volt az Osztrák—Magyar Monarchia feldarabolása és ezért valamit ki kellene találni, ami a jelenlegi háború után a monarchiát bizonyos pontig pótolná. Ez a kérdés a legnagyobb mértékben foglalkoztatja az itteni politikai köröket, bár korántsem tudják, hogy valóban mit akarnak. Valami federációfélét gondolnak a felszabadítandó Ausztria, Csehország és a többi közép- és délkeleteurópai államok között, bennünket is beleértve. Vannak olyanok, akik még Lengyel6

3 Lásd e kötet 454. sz. irat 37. sz. jegyzetét. 620