Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

osztrákok itteni szervezkedése engem nem érdekel, ők azt csinálnak, amit jónak látnak, de hogy semmi célját és hasznát sem látom annak, hogy az ő szervezkedésükben magyar is részt vegyen. így csináljanak amit akarnak, de ez az egész dolog minket itt sem nem érdekel, sem nem érint, tehát se rám, sem bárki más olyan magyarra, ki itt alám tartozik, ne számítsanak. Franckenstein, ki már azelőtt is figyelmeztetett engem az itteni osztrákok igen vegyes társaságának működésére, maga is távol tartja magát ezektől a köröktől és biztosíthatlak, hogy ezzel a társasággal, mely plane a csehekkel dolgozik együtt és legitimista alapon áll és a királyi családdal is összeköttetést tart fenn, a legnagyobb óvatossággal viseltetem. Különben, mint hallom, a Foreign Office-ban is mondották, magát Benes és társai mellett sem kötötte le, az osztrákokkal szemben még inkább erre a világos álláspontra helyezkedik. Bár a német lészről elkövetett jogsérelmek reparációja elvben Anglia egyik háborús célját képezi, ez elsősorban Csehországra és Lengyelországra vonatkozik és Ausztriát ebben a vonatkozásban itt alig hallani említeni. Maga Chamberlain és Lord Halifax is mindig a csehekkel és lengyelekkel szemben elkövetett jogtalanságról beszéltek, Ausztriát nem is említve (ellentétben Daladier legutóbbi beszédével, ki Ausztriát is említette). Mindenesetre az angol kormány sem Benesnek, de az osztrákoknak még kevésbbé, nem tett semmiféle Ígéretet, szervezeteiket el nem ismerte és magát nem kötötte le mellettük. Ebben az irányban én is befolyásoltam az angolokat és maga Cadogan vezértitkár nyíltan megmondotta nekem, hogy ma még korai volna Középeurópa jövőbeli rendezésének kérdéseiről részletesen beszélni és tervezgetni, mert ez egy későbbi gond. Biztosíthatlak, hogy a legnagyobb óvatossággal viselkedem az osztrákokkal szemben és beosztott uraimat is utasítottam, hogy ha egyik vagy másikkal társaságban véletlenül össze is kerülnek, feltűnően velük ne érintkezzenek és politikai vitákba vagy tervezgetésekbe bele ne menjenek. Fogadd kérlek őszinte tiszteletem kifejezését, mellyel vagyok hűséges híved Barcza György Küm. res. pol. 1939—2—1068. , Eredeti lisztázat. 463. A LONDONI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK London, 1939. november 14. 126/pol. — 1939. Titkos Ma hosszasan beszélgettem Sargent úrral a Foreign Office-ban. Elsősorban is a magyar—román viszonnyal kapcsolatban előadtam neki azon információkat, melyeket a nemrég egy állítólagos erdélyi magyar összeesküvés hírére vonatkozólag Nagyméltóságod volt kegyes rendelkezésemre 39 A második világháború kitörése 609