Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

395. 1939. IX. 15. London 396. 1939. IX. 15. Budapest 397. 1939. IX. 16. Budapest 398. 1939. IX. 16. Budapest 399. 1939. IX. 16. London 400. 1939. IX. 16. Berlin 401. 1939. IX. 16. London 402. 1939. IX. 16. Bukarest kapcsolatban kijelentette, hogy ha semlegességi politikájukat feladnák, ez súlyos következményeket vonna maga után Németország részéről; a német sajtó Göring beszédének e részét nem közölte. A londoni magyar követ levele a politikai osztály vezetőjének A 371. sz. iratra válaszolva a követ jelenti, hogy 1939. augusztus végén semmiféle üzenetet nem adott át Halifaxnak és nem is járt nála; Sargenttel csak magánértesüléseit közölte Magyarország külpolitikájáról, aki kérte, hogy mint nem hivatalos tájékoztatást az elmondottakat az angol külügyminiszter tudomására hozhassa. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Tájékoztatást kér arról, hogy milyen utasításai vannak a varsói olasz követnek arra az esetre, ha a lengyel kormány külföldre menekül; kéri az olasz kormányt, hogy az egyöntetű fellépés érdekében tájékoztassa a Lengyelországgal szemben jövőben elfoglalandó álláspontjáról. A külügyminiszter állandó helyettesének feljegyzése a varsói magyar követtel folytatott telefonbeszélgetéséről A követ Cernovitzből jelenti, hogy a lengyel kormány tartózkodási helye ismeretlen; a diplomáciai testülettel a kormány összekötő tiszten keresztül tartja fenn a kapcsolatot. A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek A magyar határ mentén folytatott jugoszláv erődítési munkálatokkal szemben a magyar kormány nem kíván ellenrendszabályokat életbeléptetni, amennyiben az olasz kormány biztosítékokat tud szerezni Belgrádból arra, hogy Jugoszláviának nincsenek támadó szándékai Magyarországgal szemben, vagy olyan nyilatkozatot tenne, hogy Olaszország nem tűrné Magyarország megtámadását Jugoszlávia részéről. A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Sargent reményét fejezte ki a délkelet-európai államok együttműködésének lehetőségében és abban, hogy a magyar kormány a kisebbségi kérdésben megegyezésre jut Romániával; felfogása szerint a Szovjetunió katonai intézkedései Lengyelország régebben Oroszország területéhez tartozó részének megszállására irányulnak, mert nem volna számára kedvező, ha Németország az ukránlakta területeket is megszállná. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A követség sajtóelőadója illetékes helyen szóvá tette, hogy a „Völkischer Beobachter" nem foglalkozott Csáky külügyminiszter expozéjának németbarát részeivel; német részről hangsúlyozzák, hogy a külügyminiszter Lengyelországgal rokonszenvező kijelentései kedvezőtlen benyomást keltettek Berlinben. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek A Németország elleni blokádháborúval kapcsolatban Sargent közli, hogy Anglia nyersanyagokat csakis azoknak a semleges államoknak fog szállítani, amelyektől biztosítékokat kap arra, hogy azok nem kerülnek Németországba; a követ kifejti, hogy Magyarország eddigi de facto semlegességének egyik legfőbb biztosítéka a Németországgal fenntartott szoros gazdasági kapcsolat, mert így a német kormány érdeke is a termelés fenntartása; Sargent kijelenti, hogy Magyarországot a blokád szempontjából különleges elbírálás alá kell venni semlegességének fenntartása érdekében. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A román kormány a lengyel—német háború kirobbanása után nem deklarálta semlegességét, de leszögezte, hogy a semlegesség 56