Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

150. 1939. V. 17. Berlin 151. 1939. V. 17. Budapest 152. 1939. V. 17. Párizs 153. 1939. V. 19. Berlin 154. 1939. V. 19. Belgrád 155. 1939. V. 23. Belgrád 156. 1939. V. 24. Budapest 157. 1939. V. 24. Varsó állásfoglalása a tengelyhatalmak mellett határozott, egyértelmű és kétségbevonhatatlan. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Weizsäcker az általános helyzetet súlyosnak tartja és kijelentette, hogy a német kormány nem fog válaszolni a lengyel kormány memorandumára. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A 148. és 149. sz. iratokkal kapcsolatban közli, hogy soproni választási beszédében számolnia kellett a magyar közvélemény lengyelbarátságával; a „Pester Lloyd" említett cikkében a túlzott beállításon kívül kivetnivalót nem lát. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az olasz—német katonai szerződés bejelentése Párizsban eloszlatta azt a reményt, hogy Olaszország hajlandó lenne közvetíteni lengyel— német viszonylatban; francia és angol felfogás szerint a legnagyobb veszélyt a német kormány azon illúziója képezi, hogy nem hisz Anglia és Franciaország fegyveres fellépésében Lengyelország megtámadása esetén; az angol—török megegyezés jelentőségét abban látják, hogy a háború kirobbanásakor biztosítja a Dardanellák ellenőrzését. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Weizsäcker a 151. sz. irat közléseit tudomásul vette; a követ véleménye szerint Berlinben minden kedvező lengyel vonatkozású magyar kijelentés felháborodást szül és bizalmatlanságot okoz. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Cincar-Markovic a jugoszláv—magyar viszonyról folytatott beszélgetés közben kijelentette, hogy Gafencu veszélyesnek tartaná a külön jugoszláv—magyar egyezményt a hármas egyezmény helyett; tekintetbe véve Bománia és Jugoszlávia kapcsolatait, párhuzamos tárgyalásokat javasol azonos tartalmú megegyezés céljából; amenvnyiben a magyar kormány erre nem látna lehetőséget, a jugoszláv— magyar megegyezésben hangsúlyozni kellene, hogy a megegyezes nem érinti az eddig vállalt kötelezettségeket, utalva a román— magyar megegyezés lehetőségére is. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az angol—török megegyezés után Jugoszlávia ma a Balkán Szövetség egyetlen tagja, amely a garanciaegyezményeken kívül esik; Jugoszlávia Németország és Olaszország szomszédságában, kénytelen a tengelyhatalmaknak kedvező politikát folytatni és ezért, ha nem akar a Balkánon elszigetelődni, szükséges, hogy kapcsolatait Bomániához szorosabbra fűzze; a román—jugoszláv kapcsolatok erősödése, a jugoszláv—magyar megegyezés lehetőségeit fokozottabb mértékben gátolja. Napijelentés Orlowski budapesti lengyel követ és Vörnle külügyminiszterhelyettes beszélgetéséről Orlowski beszámolva varsói benyomásairól, a lengyel—-magyar viszony rosszabbodásával kapcsolatban kijelenti: a lengyel külügyminiszter kerülni log minden olyan lépést, amely kompromittálhatná a magyar kormányt Németország szemében; a magyar kormány Németországnak kedvező semlegességét megértené, de ha Magyarország csatlakozna az olasz—német szerződéshez, Lengyelország azonnal garantálná Románia határait. A varsói ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek A lengyel sajtóban kedvező hangú cikkek jelennek meg a magyar külpolitika irányáról és a magyarországi politikai helyzetről, ame30