Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

245. 1939. VII. 26. Varsó 88. 1939. IV. 18. Róma 89. 1939. IV. 19. Budapest 90. 1939. IV. 20. Róma 91. 1939. IV. 21. Berlin 92. 1939. IV. 21. Berlin ország nem érzi magát fenyegetve Németország által; Roosevelt ajánlatát a magyar kormány nem szorgalmazta. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A Romániának és Görögországnak adott angol—francia garanciát lengyel politikai körök úgy értékelik, liogy a garanciák szaporítása csökkenti azok tényleges értékét. A Romániának adott garancia akadályt állít Magyarország követeléseinek érvényesítése elé, amit a lengyel politikai körök a lengyel—román szövetség ellenére kívánatosnak tartottak. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar köveinek Közölje a német külügyminisztériumban, hogy Roosevelt üzenetében Magyarország megnevezése a magyar kormány kérése nélkül történt. A külügyminiszter állandó helyettesének számjeltávirata a berlini és római követségre Roosevelt üzenetének átnyújtása közben a budapesti amerikai követ kijelentette, hogy a javaslat elfogadtatása nem célja az Egyesült Államoknak; kereskedelmi kapcsolataik szempontjából a közép-európai országoknak választaniok kell Németország vagv az amerikai kontinens között. Feljegyzés Mussolini olasz miniszterelnök, Ciano olasz külügyminiszter, valamint Teleki magyar miniszterelnök és Csáky magyar külügyminiszter 1939. április 18—20-i tárgyalásairól A tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatják egymást Jugoszláviával, Romániával, Albániával, Lengyelországgal és Szlovákiával kapcsolatos álláspontjukról; Mussolini a tengelyhatalmak politikai célkitűzéseivel és kelet-európai törekvéseivel kapcsolatban kifejti, háború esetén a tengelyhatalmak érdekei azt kívánják, hogy a dunai és balkáni államok jóindulatú semlegességet tanúsítsanak Németország és Olaszország mellett, rendelkezésükre bocsájtva gazdasági erőforrásaikat; Csáky kifejti, hogy a magyar kormány híven kitart a tengelyhatalmak politikája mellett, de aggodalommal szemléli Németország térhódításait, tartván attól, hogy német— lengyel vagy német—román konfliktus esetén az ország szuverénitása csorbát szenvedhet; Mussolini biztosítja Csákyt Olaszország támogatásáról. A tárgyalások eredményeként megállapítják: a tengelyhatalmakon belül magyar—olasz érdekközösség áll fenn; a tengelyhatalmak erőegyensúlyát csak úgy lehet biztosítani, ha a tengelyhatalmakhoz minél több kis- és középállam csatlakozik, amely elsősorban Olaszországot erősítené; a tengelypolitika az egyetlen lehetséges politika az adott viszonyok között; Magyarország Románia izolálására törekszik anélkül azonban, hogy ezzel Romániát Németország karjaiba hajtaná, ezért szükségesnek tartja Jugoszláviával a jóviszony ápolását; a magyar kormány ápolja Németországhoz fűződő kapcsolatait és ennek megfelelően türelmet és óvatosságot tanúsít Szlovákiával szemben. A berlini magyar követ levele a külügyminiszternek Hitler a követtel folytatott beszélgetésében utalt az eddigi és a jövőbeni közös német—magyar érdekekre; Sztójay közli a külügyminiszterrel azt a nézetét, hogy a magyar államférfiak eredményes berlini látogatásának előfeltétele, hogy a magyar kormány egyértelműen a tengelypolitika mellett foglaljon állást. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ribbentrop Gafencu berlini látogatása alkalmával közölte a román külügyminiszterrel: kölcsönösségen alapuló megállapodás Románia, Anglia és Franciaország között súlyos következményeket vonna maga után a német—román viszonyban; előnyösnek tartaná, ha 22