Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - II. Hitler április 28-i beszéde; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter berlini útja; a német—olasz szövetségi szerződés; a német—lengyel viszony és Magyarország (1939. április 28—június 10.)
A Duce szerint a Fiihrert meg kell kérdezni, hogy a lengyel—német háborús eset bekövetkezésekor számolnak e Magyarországon való átvonulással? Igenlő esetben a mi válaszunk csak nemleges lehet. Ribbentrop a napokban találkozik Ciano-val. Ciano a Duce parancsából megkérdezi, mi a teendője Olaszországnak egy német—lengyel konfliktus esetén? A Duce elgondolása szerint, ha a háború lokalizálható Lengyelország és Németország között, Olaszország nem tesz semmit; Ha a háború nem lesz lokalizálható, akkor Olaszország kénytelen lesz beavatkozni. Ugyanis egy lokalizált háború esetén az olasz tömeg furcsának tartaná olasz életet áldozni pl. Danzig-ért, ugyanúgy ahogy a németek érthetetlennek tartanák német katonát áldozni Tunis-ért. Egész más azonban a helyzet, ha a német—lengyel konfliktusba beavatkozik pl. Anglia és Franciaország. Ebben az esetben minden olasz tudni fogja, miért harcol. Nem hiszi, hogy a Führer ne ismerné fel Magyarország nehéz erkölcsi helyzetét. Ha mégis fenyegetések árán, vagy magyar ellenállással szemben kezdene akciót, akkor pszihológiai hibával kezdenének háborút. Egészen más lenne a helyzet, ha Magyarországgal katonai szövetségre lépne Németország egy lengyel elleni akcióra, amit nem tehet meg. Magyarország elleni támadás eltörné a tengelyt. Ezt Ribbentroppal Ciano a napokban közölni fogja. Az olasz nép még valahogy megértette Ausztria bekebelezését, elhitte Hitler érveit, amelyekkel Csehszlovákia feldarabolását alátámasztotta, megértené a Danzig elleni akciót is, azonban az olasz nemzet mint egy ember állna Magyarország mellé — „velem együtt" — mondta a Duce. Amennyiben a háború nem maradna lokalizálva, a helyzet Magyarország szempontjából is megváltozik. Ugyanis ebben az esetben a tengelyhatalmak létéről, vagy nemlétéről lesz szó. Ekkor következik az az eset, amikor a tengely hatalmak a nyugati hatalmakkal szemben főleg védelemben lesznek, de minden erejükkel rávetik magukat azokra a keleti államokra, amelyek nem tartanak teljes odaadással a tengely hatalmakkal. Ebben az esetben Magyarországnak helye a tengely hatalmaknál van és ebből kifolyólag arra kell törekednie, hogy a hadműveletek sikerét előmozdítsa, tehát a németeknek csapatátvonulásra való kérelmét, vagy kívánságait a közös ügy érdekében teljesítenie kellene. A végén összefoglalóan a Duce a következőket mondotta: I. Ha a háború limitálva marad Németország és Lengyelország között, akkor a német átvonulásra való kívánság visszautasítandó lenne. — Ebben az esetben Olaszország a tengely megtörésével is Magyarország mellett áll. — Tehát semlegesség úgy Olasz, mint Magyarország részéről. II. Ha a háború nem lokalizálható, akkor Olaszország teljes erejével a németek mellé áll és Magyarországnak is ezt a politikát kellene folytatnia. Tehát a németek kívánságának eleget kell tenni. A Duce megemlítette, hogy ma Gafencu-val beszélt. Egészen tisztán megmondta neki, hogy konfliktus esetén Romániá-nak teljesen a tengelyhatalmak mellé kell állania, különben fegyverrel fogják elintézni. A Duce visszatérve az általános konfliktus esetére, azt mondta, hogy a tengelyhatalmaknak első törekvése lesz a Duna medencét a nem megbízható elemektől megtisztítani, a Balkánon pedig a bolgárokra támaszkodni 14* 211