Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

II. A lengyel—német viszony. A lengyel külügyminiszter még ma sem adta fel a reményt arra, hogy a lengyel—német viszonylatban legutóbb jelentkezett súlyos ellentéteket ne lehessen áthidalni. Maga részéről azt vallja, hogy a feszültséget kölcsönös megértéssel le lehetne vezetni. Nem zárkózik el ésszerű német javaslatok megbeszélése elől, de hatalmi erővel érvényesülni akaró kísérleteket a legerélyesebben és az ország teljes erejének igénybevételével vissza fog utasítani. Vonatkozik ez nemcsak Lengyelország területére, de a szabad városra is. Beck úr — aki öt éven át nagy belpolitikai nehézségek dacára is őszintén igyekezett a Varsó és Berlin közötti viszonyt javítani — a neki imputált ,,német kurzus" ellen irányuló támadásokat mindig sikerrel verte vissza. Az utolsó pár hónap eseményei azonban politikai ellenfeleinek látszanak igazat adni •—- ami helyzetét és politikai irányának fenntartását annyival is inkább megnehezíti, mert az ország sorsát döntő súllyal irányító magas tényezők részben francia, angol és amerikai befolyás folytán az intranzigens politikának hívei. A lengyel társadalom lelkileg teljesen felkészülve várja az eseményeket. Nagy többségében nem kívánja a háborút, amelyről tudja, hogy súlyos megpróbáltatást fog jelenteni. Viszont kész a legnagyobb önfeláldozásra is. A hadsereg szelleme igen jó; lelkes, sőt harcias. III. Magyar—lengyel viszony. Magyarország a tengelyhez kötötte sorsát. Politikai önállósága a két nagyhatalom akaratával szemben alig érvényesülhet. Következőleg nem látszik jelenleg annak a politikai partnernek, amilyennek Lengyelország elkönyvelte. Németország komoly veszélyt jelent Magyarországra. A német politika a magyarságot saját szekere elé akarja fogni s megpuhítására a Zucker és Peitsche-t alkalmazza. (Szlovákiai német politika, német rádióállomások szisztématikus munkája, nyilasok támogatása, az ismételt kijelentések megszegése stb.) A magyar—román kibékülés a németek várható dunavölgyi előretörését megnehezítette volna. A Budapest és Bukarest közti ellentétből csak Németország profitál a civódó felek kárára. („L'Allemagne Vous mangera l'un après l'autre" jegyezte meg előttem a lengyel politika egyik legmértékadóbb személyisége.) Végzetesnek tartanák, ha Magyarország nem tudná megőrizni semlegességét — és fájdalommal gondolnak arra, hogy a lengyel és magyar kénytelen lesz egymás ellen harcolni. Minden subjektiv reflexiótól mentesen, híven és összesűrítve igyekeztem rekapitulálni a lényeges kérdésekre vonatkozó mai lengyel felfogást és a közhangulatot. Hory rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1939—17/25—1600. (2384) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., vkf., és a követségeknek. 13* 195