Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)
130. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1939. április 22. 93/pol. — 1939. Szigorúan bizalmas Lengyel követtársam ma azt mondta nekem, hogy Teleki gróf miniszterelnök római pohárköszöntőjét 11 6 itt sokan úgy értelmezik mint Magyarországnak a tengelyhatalmak mellett való végleges elkötelezését. Azt feleltem neki, hogy sok fontos kérdésről vallott közös felfogás és számos közös érdek tényleg elég szorosan fűz minket a tengelyhatalmakhoz, melyek iránt a felvidéki és ruthénföldi eseményekből kifolyólag is hálával tartozunk. Mindazonáltal, ha elolvasta Nagyméltóságodnak a Népszövetségből való kilépésünkkel kapcsolatban tartott expozéját, abból láthatta, hogy teljesen szabad kezünk van és még barátainkkal szemben sem vállalhatunk kötelezettségeket. Debicki úr örömének adott kifejezést afölött, hogy nem vagyunk végleg lekötve, mert mint mondotta, kormánya teljesen meg van győződve arról, hogy háború esetén a totalitárius államok fogják húzni a rövidebbet és különösen Olaszország összeomlásával a háború első félévében számítanak. Francia—angol felfogás szerint tulajdonképen nem is jelent> hátrányt számukra, hogy Olaszország szilárdan ragaszkodik a tengelyhez, mert a nehezen sebezhető németek helyett az olaszokat fogják lerohanni, magát a birodalmat pedig, mely ily módon el lesz vágva a Földközi-tengertől, ki fogják éheztetni. Arra a kérdésemre, hogy mit fognak közben ők lengyelek csinálni, azt felelte, hogy igen nehéz időnek néznek elébe, de erre fel vannak készülve, a végeredmény tekintetében pedig kétségük nincsen. Ezek után azt kérdezte, hogy mit fog Magyarország egy konfliktus kitörése esetén csinálni? Azt feleltem, hogy magánvéleményem szerint arra fogunk törekedni, hogy lehetőleg kívül maradjunk minden bonyodalmon. Ezek után Debicki hosszabb előadást tartott arról, hogy Beck véleménye szerint a legközelebbi háborúból egy európai állam sem fogja tudni magát kivonni és ezért vagy az egyik, vagy a másik csoporthoz lesz kénytelen csatlakozni. Rendkívül sajnálatos volna, ha Magyarország más táborban volna mint Lengyelország, annál is inkább, mert mint már fent mondotta, a demokratikus államok győzelme biztosítva van. Lengyel kollégám előadásából a következő benyomásokat kaptam: 1.) A lengyelek komolyan tartanak attól, hogy a nagy háború nem túl távoli időpontban kitör. 11 6 Lásd e kötet 88. sz. irat 109. sz. jegyzetét. 190