Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

Ma az angol garancia után a helyzet teljesen megváltozott és a maga részéről nem hiszi, hogy a román magyar közeledést a közel jövőben sikerrel lehetne munkálni. A magam részéről rámutattam arra, hogy Nagyméltóságod kétízben is spontán messzemenő avanceokat tett a román kormány felé, amikor kifejezésre juttatta Magyarország azon elhatározását, hogy a román határokat tiszteletben fogja tartani. Ez az írásbeli kijelentés nézetem szerint teljesen megfelelt a megnemtámadási szerződés szellemének. Éppen ezért csodálatosnak tartom, hogy románok ezzel nemcsak nem elégedtek meg, hanem katonai intézkedéseket tettek. Kobylanski úr ezután azt vitatta, hogy az általunk használt formula nem fedi megnemtámadási szerződés fogalmát, illetve, hogy a románok nem fogadhatták azt el egy non agressiós szerződéssel egyenértékűnek. Miután e kérdésben nem tudtuk egymást megérteni, azon nézetemnek adtam kifejezést, hogy minden további a románok készségétől függ. Részünkről, miként azt Nagyméltóságod legutolsó parlamenti nyilatkozatában is kifejezésre hozta, megvan a legjobb indulat és hogy ezt nem az angol garancia váltotta ki, bizonyítja az, hogy a románok felé spontán ismételten kinyilatkoztattuk készségünket. Ha a románok ennek dacára tovább folytatják katonai intézkedéseiket, úgy kénytelenek leszünk határaink biztosításáról hasonló intézkedésekkel gondoskodni. A politikai osztályfőnök ezután a románok részéről foganatosított rendszabályok védelmére felhozta azt, hogy a románok egy német ösztönzésre történő agressziótól tartottak és tartanak ma is, mert úgy vélik, hogy ha Németország ezt további politikai tervei céljából szükségesnek tartja, úgy módjában lesz akaratát Magyarországra rákényszeríteni. Azt feleltem, hogy Magyarország a háború óta mindig a szabadkéz politikáját vallotta, magát soha egy hatalommal szemben sem kötötte le, most és a jövőben sem akarunk más hatalmak instrumentumává válni. Azonban attól tartok, hogy a nyugati hatalmak politikája, a garanciák folytonos osztogatása de facto egy blokk alakulásához vezethetnek, amely Magyarországot esetleg Németország karjaiba hajthatná. Hory rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1939—27/7—1478. (2119) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., vkf., valamint a berlini és bukaresti követségeknek. 83. A VARSÓI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Varsó, 1939. április 16. 117/pol. - 1939. Titkos Az itteni katonai körökkel kapcsolatban álló egyik bizalmi emberem jelentése szerint a lengyel hadvezetőség francia szuggesztiók hatása alatt 172