Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

245. 1939. V

II. 26. Varsó 10. 1939. III. 21. Budapest nyét, hogy magyar részről sikerül a közös lengyel—magyar határt nyugati irányban meghosszabbítani. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A lengyel külügyminisztérium politikai igazgatója Beck nevében a román—magyar tárgyalások mielőbbi felvételét sugalmazta. 11. 1939. III. 21. Bukarest 12. 1939. III. 21. Bukarest 13. 1939. III. 21. Budapest 14. 1939. III. 21. Berlin 15. 1939. III. 21. Róma 16. 1939. III. 21. London 17. 1939. III. 22. Róma 18. 1939. III. 22. Párizs 19. 1939. III. 22. Párizs Napijelentés Vinci budapesti olasz követ és Vörnle külügyminiszterhelyettes beszélgetéséről Vörnle cáfolja a budapesti olasz követnek a német—magyar vámés pénzunióról szóló híreit. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bukaresti német követ közölte Gafencuval: Németország érdeke, hogy Kárpát-Ukrajnában a nyugalom helyreálljon; a magyar— román terület-vitába nem kívánnak beavatkozni; Fabricius szerint Gafencu számít a román területi követelések kielégítésére, de nem hajlandó kompenzációként más területekről lemondani. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A 11. sz. irat folytatása: A bukaresti német követ szerint Németországnak érdeke volna, hogy Románia Kárpát-Ukrajna-i igényeinek kielégítése útján résztvegyen Csehszlovákia felosztásában. A külügyminiszter számjeltávirata a varsói magyar követnek A 8. sz. irattal kapcsolatban közölje Beckkel, hogy a magyar kormány fait accompli útján igyekezni fog a kárpátukrán—szlovák határt kiszélesíteni. A Magyar Revíziós Liga berlini titkárának jelentése a Magyar Revíziós Liga igazgatójához Információk a nyugati hatalmak Csehszlovákia német bekebelezése alkalmával tett lépéseinek berlini visszhangjáról és a németellenes propaganda erősödéséről Délkelet-Európában; a „Pester-Lloyd" Chamberlaint támadó cikke kedvezőtlen hatást váltott ki angol körökben; német tervek és elképzelések Délkelet-Európáról. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano közlései Jugoszlávia válságos helyzetéről és az olasz tervekről; Jugoszlávia esetleges felosztásakor Ciano fontosnak tartaná a közös olasz—magyar határ megteremtését. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Csehszlovákia feldarabolásának hatása az angol külpolitikában; a német kormányhoz eljuttatott tiltakozás a müncheni egyezmény megszegése miatt csupán szükséges formaság volt, Románia védelmét azonban az angol minisztertanács már birodalmi érdeknek jelentette ki; információk a német agresszióval szembeni koalíció létrehozásának terveiről. A római magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Ciano mielőbbi tájékoztatást kér a Romániával szembeni magyar tervekről; Románia elleni akció megindítását nein tanácsolja. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Csehszlovákia bekebelezésének hatása a francia külpolitikára; a francia kormány nem számít közvetlen háborús veszélyre; a közvélemény figyelme ismét Olaszország felé fordul. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Francia politikai körökben Kárpát-Ukrajna elfoglalását Csehszlovákia felbomlása logikus következményének tekintik; a lengyel— magyar közös határ megvalósulását a német—szlovák egyezmény miatt nem tartják jelentősnek; kedvezőtlen hatást gyakoroltak a Németországgal szembeni magyar szolidaritási nyilatkozatok. 14