Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

74. A LONDONI MAGYAR KÖVI^T LEVELE A KÜLÜGYMINISZTERNEK London, 1939. április 4. 13. sz. Titkos Sajátkeziileg gépelve Kedves Barátom ! Mr. Ingram, ki a For. Offieeban jelenleg Olaszország és a Balkán referense és kit még római időmből ismerek, tegnap nálam reggelizett. Azért is hívtam meg őt, hogy tőle értesüléseket nyerhessek az angol kormány által Olaszországgal szemben jelenleg követett magatartás felől, ami kétségkívül egyik legfontosabb mozzanata annak az akciónak melyet Chamberlain úr új külpolitikai irányával kezdeményezett. — Angol barátom azt mondotta nekem, hogy kormánya tisztában van azzal, hogy jelenleg igen nehéz, sőt lehetetlen Olaszországot a tengely azaz Németország teljes cserbenhagyására rábírni. Az olaszok — folytatta azonban — kezdik már belátni, hogy a németekhez való teljes csatlakozásukkal magukat igen nehéz és majdnem végzetes helyzetbe hagyták sodorni. Olaszországnak igen sok közös érdeke van Angliával, mindenesetre sokkal több mint Németországgal, hiszen a Középtenger medencéjében és Afrikában neki nem a németekre, hanem az angolokra van és lesz szüksége. Ezt az olaszok is teljesen belátták és midőn Mr. Ingram az angol— olasz tárgyalásokra

7

3 Chamberlain urat mint olasz szakértő Rómába elkísérte ott lépten nyomon tapasztalta azt, hogy ez a felfogás Rómában már nagyon is felülkerekedett. Anglia az angol—olasz megegyezésben egyetlen érdekét sem áldozta fel, az olaszokra nézve azonban ez a megegyezés rendkívül nagy értékkel bír. Érdeklődésemre, hogy miképen gondolja ő Olaszország szerepét a Chamberlain úr által inaugurált európai békefront akcióban, Ingram úr azt mondotta, hogy nézete szerint az olaszok egyelőre még mást nem tehetnek mint németbarátságuk hangoztatása mellett ügyesen lavírozni és így várni be a bekövetkezendő eseményeket. Pénzzel azaz egy nagy kölcsönnel Olaszországot nem igen lehetséges a tengely elhagyására bírni, mert Olaszországnak egy nagy külföldi kölcsönt aligha volna lehetséges felvennie mert teljesen leromlott gazdasági és pénzügyi helyzetében képtelen volna annak kamatait fizetni. Ingram úr szerint Olaszországgal szemben az angol politikának jelenleg egyetlen célja van és pedig ez az, hogy egy esetleges angol— német háború esetére az olaszok semlegességét biztosítsa. Azután majd ha az olaszok azt látják, hogy Anglia—Franciaország és szövetségesei erejük és kiapadhatatlan erőforrásaik folytán okvetlen győzni fognak, az olasz sacro egoismo és minden erkölcsi gátlástól mentes politikai felfogás mellett elvárható az is, hogy az olaszok, úgy mint 1915-ben, kilépve semlegességükből az entente mellé álljanak. Ő nagyon bízik Mussolini úr reálpolitikai 7

3 Neville Chamberlain 1939. január 12-i római megbeszéléseire utal. 143