Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

respektálta. Az új határvonal ugyanaz, mint amely Romániát a régi Csehszlovákiától elválasztotta. Magától értetődik, hogy a múlt évi augusztus 23-i bledi nyilatkozat közös határunk ezen szakaszára is kiterjed." Ezt azért tettem, mert az volt a benyomásom, hogy a románok azt hiszik, hogy új, körülbelül 200 km hosszú magyar—román határvonal más megítélés alá esik. Bledi egyezmény eddig gentelemen's agreement formájában volt életben, most románok azt követelik, hogy azt teljes egészében, tehát összes, már régen elavult részeivel együtt léptessük életbe. Érre nem vagyok hajlandó, mert nemcsak román kormányt, de saját kormányunkat is nevetségessé tenném. Azt hallottam, hogy románok lengyel kormányt is kérik lehetetlen követelésük alátámasztására. Felkérem, hasson oda, hogy lengyel kormány ügy iránt ne tanúsítson érdeklődést, mert akkor abba a kellemetlen helyzetbe jutnék, hogy visszautasító választ kellene adnom. Csáky Küm. pol. 1939—27/7—1668. Fogalmazvány. 46. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1939. március 30. 62/főn. pol. — 1939. Legszigorúbban titkos Ciano gróf március hó 27-én nála tett látogatásom alkalmával ismét visszatért a jugoszláv kérdésre:

6

3 Örömmel vett tudomást Nagyméltóságod exposéjának Jugoszláviára vonatkozó rokonszenves kitételeiről. Belgrád újabb krízis tartama alatt jól viselkedett és így megérdemli az elismerést. Olaszország Jugoszláviával szemben loyalis ; semmiképen nem mozdítja elő azt a politikai folyamatot, amely az ország bomlására vezethet, de azt másrészt meg sem akadályozhatja. Azt hiszi, hogy a horvátokkal való megegyezés aligha fog sikerülni. Cvetkovic kormánya gyenge, reális értékkel, erővel nem bír; a régens herceg igen kedves művelt ember, de a nép és különösen a hadsereg idegennek tartja; sokáig élt külföldön, angol, francia ságos kapcsolatok kibontakozása elé háruló akadályokat. (Csehszlovákia a pótjegyzőkönyvtervezetben már nem szerepel.) A pótjegyzőkönyv-tervezet lényegében a kisebbségi kérdésben való megegyezést célozta, a kisebbségek megnevezése nélkül. Tekintettel arra, hogy 1939-ben jugoszláv—magyar és román—magyar viszonylatban gyakran hivatkoznak a bledi egyezmény 3. pontjára, meg kell jegyezni, hogy a bledi egyezmény 3. pontja alatt a pótjegyzőkönyv értendő. (Az egyezmény teljes szövegét a sorozat II. kötetében tesszük közzé.) 6

3 Lásd e kötet 15. sz. iratát. 9* 131