Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

74. A VARSÓI MAGYAR KÖVET TELEFONSZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 108. szám. Varsó, 1939. március 30. 13 ó. 15. 5623. Politikai osztályfőnök ma éjjel felkeresett és lényegében következőket mondotta: 1.) Budapesti lengyel követ már két héttel ezelőtt utasítást kapott, hogy Nagyméltóságodat áprilisban Varsóba hivatalos látogatásra meghívja. 2.) Románok megnemtámadási szerződést kötni kívánnak. Kívánatos volna ezt kiindulási pont gyanánt elfogadni. Gafencuval folytatott tárgyalás alapján úgy véli, hogy román kormány esetleg hajlandó volna határmenti színmagyar területet nekünk átengedni, a „hegységig". 3.) Szlovenszkói előretörésünket legnagyobb rokonszenvvel kísérik. Ennek alátámasztására távolabbi körzetben csapatösszevonást eszközöltek. Azonban igényeinket szlovákokkal szemben keveslik. Értesülésük szerint egész Eperjes környéke hozzánk akar csatlakozni. Óhajtanák tudni, hogy mit tartalmaznak követeléseink.

5

6 4.) Magyar kormánynak Varsóval szemben tett nyilatkozatait kissé reserváltaknak tartja. Pedig Nagyméltóságod bizonyára tudja, hogy lengyel kormány érdeklődésének homlokterében Magyarország áll. Űgy Beck külügyminiszter, mint köztársasági elnök, tábornagy és miniszterelnök egyaránt erős Magyarországot kívánnak. Minden szempontot ennek alárendelnek. Azonban az az érzésük, hogy magyar kormány ezt nem értékeli kellő mértékben. Lehet, hogy formuláik, amelyeket egyes kérdésekben válasz gyanánt adtak, néha túlon túl óvatos formában voltak megszerkesztve, de Nagyméltóságod megállapíthatta, hogy de facto mindenkor többet tettek, mint amit kilátásba helyeztek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban bizalmasan azon aggályának adott kifejezést, hogy Orlowski követ nem találta meg mindig megfelelő hangot és nem tudta magának magyar kormány teljes bizalmát megnyerni. 5.) Lengyel—német viszony tekintetében ugyanolyan határozottan nyilatkozott, mint Lubienski gróf (lásd 105. számú számjeltáviratomat).

5

7 Miután Kobylanski ismételten utalt arra, hogy magyar külügyminisztérium részéről bizalmatlanságot tapasztalnak, tisztelettel kérem 5

6 Kárpát-Ukrajna 1939 márciusában történt elfoglalásakor, arra hivatkozva, hogy a szlovákiai és kárpát-ukrajnai határ végleges meghatározása még nem történt meg, a magyar csapatok átlépték a szlovák határt és az Ung-vonaltól nyugatra határmenti területeket szálltak meg. A magyar—szlovák határ rendezésének kérdésében 1939. március 28-án indultak meg a tárgyalások. A tárgyalások eredményeként Magyarország 20 km-es határkiigazításhoz jutott Kelet-Szlovákia területén. 5

7 Lásd e kötet 40. sz. iratát. 127