Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - II. A magyar—német és a magyar—csehszlovák ellentétek kiéleződése; Csáky külügyminiszter németországi látogatása; Magyarország csatlakozása az antikomintern paktumhoz (1938. december 1. —1939. február 28.) 199

tekintettel legyenek Németországra, illetve, hogy Cseh-Szlovákiában ne létesüljenek olyan vállalatok, amelyek a német iparnak konkurrenciát csinálnak, hanem arra törekedjenek, hogy a két ország nemzetgazdasága egymást lehetőleg kiegészítse. Krno koncedálta ugyan, hogy ez a kérdés most, miután Cseh-Szlovákia ipartelepeinek nagyrészét elvesztette, a cseh munkások foglalkoztatása szempontjából nem egészen könnyen oldható meg, de azon véleményének adott kifejezést, hogy kölcsönös jóakarattal az e téren mutatkozó nehézségek is át lesznek hidalhatok. Ezen kérdések megtárgyalása céljából a cseh kereskedelmi miniszter

36

8 e napokban Berlinbeutazik. Berlinben a csehországi német kisebbség kérdése is szóba került. Erre vonatkozólag Krno megjegyezte, hogy a mai viszonyok között nem lehet a külföldön élő német népcsoportok azt a jogát megtagadni, hogy magukat nemzeti szocialistáknak érezzék és hogy ennek megfelelően szervezkedjenek (lásd egyidejűleg felterjesztett 39pol. számú jelentésemet

36

9). összegezve Krno követ kijelentette, hogy Chvalkovsky külügyminiszter azzal a határozott benyomással jött vissza Berlinből, hogy Németország — itt Krno Nagyméltóságod szavait idézte — Középeurópában meglevő túlsúlyával nem akar visszaélni. A német ügyvivőtől nyert információim nagyjában megerősítik Krno követ fenti fejtegetéseit. Hencke úr is azt mondta nekem, hogy postulátumokat Berlinben nem állítottak fel, hanem Chvalkovsky úrral inkább barátságos tanácsok alakjában közölték a német elgondolásokat a két ország közötti viszony rendezése érdekében. A részletekre áttérve, Hencke úr az alábbiakkal egészítette ki Krno követ információit: Fontos, hogy a cseh közéletből a Benes-féle szellem és az ezt képviselő személyek eltűnjenek. Német felfogás szerint a zsidókérdés is elsősorban ebből a szempontból volna rendezendő, miután éppen a zsidóság az az elem, amely leginkább hódol a Benes-féle ideológiának. Hencke úr továbbá megemlítette, hogy Chvalkovsky a köztársaság határainak garantálását is szóba igyekezett hozni, amire azonban a németek nem reagáltak. Katonai kérdések Hencke szerint nem kerültek szóba. Végül a németek azon kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a Magyarországgal szemben történt határincidensek mielőbb liquidáltassanak, ami időközben egyébként már megtörtént. Krno követtől és Hencke ügyvivőtől nyert információimat összevetve, jogosultnak tartom azon konklúziót, liogy Berlinben a cseh—német viszonynak úgynevezett végleges rendezéséről szó sem volt. Chvalkovskyval csupán széles keretekben közölték azokat az előfeltít 'leket, amelyeknek keresztülvitele a két állam közötti konstruktív viszonynak conditio sine qua non-ja. Bobrik követségi tanácsos ideiglenes ügyvivő Küm. pol. K. 63. 1939 - 7/25- 284. (579) Eredeti tisztázat. 36

8 Sádek, Vlastimil 38

9 A jelentést nem közöljük. 408