Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - II. A magyar—német és a magyar—csehszlovák ellentétek kiéleződése; Csáky külügyminiszter németországi látogatása; Magyarország csatlakozása az antikomintern paktumhoz (1938. december 1. —1939. február 28.) 199

az Alpokban legalábbis abból a célból, hogy az esetleges francia lökést a Po-völgyébe felfogja. A háború súlya azonban magában Afrikában lesz. Német megítélés szerint az olasz flotta és az olasz légi erő elsőrangú; az olasz szárazföldi hadsereg szelleme kiváló, de vezetése merev és lényegesen gyengébb a franciákénál. 5. Románia az eddigi kevés német szimpátiákat a napokban egy csapásra teljesen elvesztette; Toussaint ezredes szavai szerint: amit Schuschnigg kancellár hattyúbeszéde Ausztriának, a Benes-féle mozgósítás Csehszlovákiának jelentett, azt jelenti Codreanu meggyilkolása Romániának ! Toussaint ezr. szerint MO. [Magyarország] számíthatna NO. [Németország] cselekvőleges rokonszenvére, hogyha a szlovák és rutén kérdést egyelőre félretevén és a Jugoszláviával szemben való revíziós törekvést teljesen elejtvén- kül- és katona politikájának súlyát kizárólag Erdély visszaszerzésére fektetné ! Solymossy Küm. res. pol. 1939-7-363. Eredeti lisztázat. A jelentést a H.M. VI/2. o. vezetője megküldte a külügyminiszternek. 221. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1939. január 14. Titkos! 7/pol. - 1939. Fenti tárgyban

26

7 érdeklődtem Wörmann helyettes államtitkárnál, valamint a lengyel

26

8 és olasz 6

0 nagyköveteknél és az így szerzett értesüléseimet összefoglalva, a helyzet kb. a következőképen áiiliat. Beck lengyel külügyminiszter és a birodalmi kancellár között Berchtesgadenban folytatott beszélgetés inkább általános jellegű volt és úgyszólván az összes napi kérdésekre kiterjedt. A bennünket elsősorban érdeklő keleti kérdésekre vonatkozólag Beck kifejtette, hogy a most mindenütt szóban lévő ukrán kérdés Lengyelországot erősen érdekli és ennek kapcsán megemlítette a lengyel—magyar viszonyt, kiemelvén ennek közös érdekeit a ruténlakta területekre vonatkozólag és rámutatott arra, hogy ott számos ukrán terrorista általános nyugtalanság és nyomás alatt tartja az őslakó rutén lakosságot és hogy ezen bizonytalan helyzet kedvezőtlenül hat ki Lengyelország irányában is. Lipski szerint Beck a lengyel—magyar barátságot is hangsúlyozta volna. A Führer fentiekre reagálva határozottan distaneírozta magát az ukrán kérdéstől, illetőleg annak aktualitásától, értelemszerűen abban a tekintet26

7 Beck németországi megbeszéléseiről van szó. 26

8 Lipski, Józef 26

9 Attolico, Bernardo 345