Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

Poncet nagykövetet okt. 18.-án fogadta, csak udvariassági jellege lett volna. A német nagykövet felfogásával ellentétben állanak a következő, teljesen hitelesnek látszó információk, amelyeket a Quai d'Orsay bizalmasan közölt egy Franciaországgal igen barátságos viszonyban álló nagyhatalom ügyvivőjével. Ezek szerint a német kancellár a fölötte barátságos beszélgetés folyamán minden kételyt kizáró, világos formában kilátásba helyezte, hogy a közeli napokban javaslatot fog tenni a francia kormánynak egy kölcsönös meg nem támadási paktum, valamint a légiháborút bizonyos vonatkozásban korlátozó egyezmény megkötésére. A Führer megemlítette volna, hogy a Wilhelmstrasse első jogtanácsosa, Gauss úr, már utasítást kapott szövegtervezetek előkészítésére. Ezen audiencia óta már több mint három hét múlt el, anélkül, hogy az itteni kormány által várva várt német ajánlat beérkezett volna. A hivatalos francia körök ezirányú türelmetlenségét visszatükrözi többek között a Temps folyó hó 8.-i vezércikkének utolsó passzusa: „On ne possède encore aucune précision sur ce que le Führer est disposé, après son cordial entretien avec M. François-Poncet, à proposer à la France." valamint ugyanazon lap folyó hó 10.-i vezércikkének utolsó bekezdésében található mondat, mely szerint: „L'opinion française est particulièrement attentive à ce que le chancelier Hitler se dispose à suggérer dans le cadre de son récent entretien avec M. François-Poncet." Viszont az olasz ügyvivő,

4

9 akivel ma délben beszélgettem, a fenti információról azt mondta nekem, hogy a tényállás az ő értesülései szerint teljesen ellentétben áll a francia beállítással. Szerinte François-Poncet nagykövet tette volna a kérdéses javaslatokat Berclitesgaden-ban búcsúlátogatása alkalmával. Bonnet külügyminiszter megismételte volna ezeket a francia javaslatokat Welczeck gróf előtt s azóta várják a feleletet Berlinből. A német nagykövet ideje annyira le volt foglalva Von Bath követségi titkár meggyilkolása óta, hogy vele e kérdésről eddig újból nem beszélhettem. A francia—német közeledés esélyeire mindenesetre nagyon kedvezőtlen hatással voltak Hitler utolsó beszédei.

5

0 Bár a kancellár elsősorban Anglia, illetőleg az angol ellenzék egyes vezérei ellen fordult és iparkodott Franciaországot kímélni, megállapítható, hogy ez a taktikája nem járt sikerrel, mert nyilatkozatai itt messzemenő bizalmatlanságot és nyugtalanságot keltettek. Hitler azon igyekezetével szemben, hogy a koloniális kérdést állítsa oda mint Németország és a nyugati hatalmak közötti utolsó megoldandó problémát, francia részről már előre is védekeznek. Az utolsó idők politikai manifesztációi sérthetetlennek nyilvánítják Franciaország tengerentúli birtokállományát. Ezek a nyilatkozatok tervszerűek s egy sziszte4

9 Prunas, R., nagykövetségi tanácsos 5

0 Lásd e kötet 6. sz. iratának 11. sz. jegyzetét. 110