Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

49. A VARSÓI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 419. szám. Varsó, 1938. november 3. Budapest, 1938. november 3. 18 6Titkon! 6809. Statissime! Kobylanski és Lubyenski, akik döntésről

4 már Budapestről történt közlés előtt informálva voltak, azonnal szerencsekívánataikat fejezték ki. Nézetük szerint döntés igen nagy jelentőségű és Ruszinszkónak Magyarországhoz való visszacsatolására irányuló politikánk szempontjából oly lehetőségeket nyújt, amelyeket ki lehet, de azonnal ki is kell használni. Szavaik azon benyomást tették rám, hogy 414 számú számjeltáviratomban

5 vázolt terv lengyeleket komolyan foglalkoztatja. Mint személyes gondolatomat újból szuggeráltam lengyel felkelő csapatoknak magyarokkal egyidejűleg való bevetését. Benyomásom szerint, ha részünkről ilyen akcióra készséget látnának, nem vonakodnának azt támogatni. Hory Küm.res. pol. 1939 33/0 — 1331. Másolat. 4 Az első bécsi döntésről van szó. Lásd erről: DIMK. II. 621., 622. sz. iratát. 5 Az 1938. november 2-án kelt 414. sz. számjeltáviratban Hory varsói magyar követ ismerteti Kánya külügyminiszterrel a Kobylanski által közölt, a lengyel vezérkar véleményére is támaszkodó tervet. Eszerint: amennyiben az első bécsi döntés nem fogja kielégíteni a magyarok Kárpát-Ukrajnára vonatkozó igényeit, a kijelölt határt önkényesen, felkelő csapatok segítségével — amihez a lengyelek támogatást nyújtanak — a lehető legnagyobb mértékben el kell tolni a lengyel határ felé. A magyar-szlovák határnál azonban be kell tartani a kijelölt vonalat. Kiim. számjel. 1938 — bejövő Varsó 6794/414. 70