Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - III. Magyarország külpolitikája Kárpát-Ukrajna megszállásának időszakában (1939. március 1. —1939. március 31.) 511
536. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FELJEGYZÉSE A KÁRPÁTUKRÁN KÉRDÉSRŐL 29 3 A lengyelek rossz szemmel nézték már a benesi Csehszlovákia által ellenünk életrehívott ruténföldi ukránbarát irányzat erősödését is, fokozottabban tartottak azonban ennek veszélyétől a müncheni döntéssel megindult csehszlovákiai fejlődés további alakulása folyamán. Éppen ezért egyre hevesebben és egyre türelmetlenebbül ajánlották a magyar kormánynak, később pedig úgyszólván követelték tőle a Ruténföld mielőbbi bekebelezését, még mielőtt az egy Lengyelország számára mindinkább kényelmetlenné váló nagyarányú ukrán propaganda mentsvárává illetve kiindulási fészkévé válhatnék. Ez irányú kívánságukkal kapcsolatos magatartásukban legfeltűnőbb volt azonban, hogy egy a lengyel életérdekeket érintő probléma megoldásához úgyszólván a legcsekélyebb kockázat vállalásával sem voltak hajlandók hozzájárulni. Mikor 1938. október 5-én Csáky gróf Varsóba érkezve 294 közölte Beck lengyel külügyministerrel a magyar kormánynak a csehszlovák problémával szemben elfoglalt álláspontját, Beck a közös határ szükségességéről való nézetünket osztja, de a rutén területen kívánt katonai akciójuk lehetőségéről másnapra ígéri a választ. E legfontosabb pontban október 6-án közli, hogy a lengyel határőrhadtest a rutén határt megszállja, az orosz veszélyre való tekintettel azonban katonailag többet nem tehetnek. Pozitív segítség tehát semmi ! Bátorítás viszont annál több, mert amint mondja a köztársasági elnök és Smigly-Ridz tábornagy a román királynál és hadvezetőségnél interveniálnak, hogy ruténföldi akciónkban bennünket ne zavarjanak. Külképviseleteik, ungvári konzuljuk 29 5 bennünket támogatnak stb. Kobylanski úgy szólván naponta felhívja Hory követ figyelmét a rutén kérdés sürgős, halasztást nem tűrő megoldására. Fait accompli teremtését ajánlja. Hory követ közli lengyelekkel október 9-én, hogy komáromi tárgyalások meghiúsulása esetén mozgósítunk és bejelenti ettől függetlenül a felkelők fokozottabb akcióba lépését a Ruténföldön. Ez Borsinál tényleg be is következik. Közöljük Varsóval, hogy ha szervezett forrongás északról nem kap táplálékot, mozgalom folytatólagossága veszélyeztetve lesz. Lengyel párhuzamos akció egyre késik. Kobylanski egyre sürgeti az erélyes magyar fellépést. Cselekvésre bátorít bennünket. Horyval megüzenteti berlini lengyel követ 29 6 azon értesülését, hogy Németország nem fog közös határral szemben nehézségeket támasztani. Október 14.-én Beck közli Horyval: 29 7 az a körülmény, hogy magyar kormány müncheni hatalmakhoz fordult, Lengyelország támogatását ebben a fázisban szükségképen kizárja. Ezért utasította budapesti lengyel követet, hogy Lengyelország désintéressement-ját jelentse ki. Lengyelország figye29 3 Az iraton e keltezés nincs feltüntetve. Feltehetően 1939. március végén készült. 29 4 Csákynak, a külügyminiszter kabinetje vezetőjének varsói tárgyalásairól lásd; DIMK. II. 463., 471. sz. iratát. 29 5 Chalupczynski 29 6 Lipski, Józef 29 7 Lásd: DIMK. II. 527. sz. iratát. 44 Magyarország külpolitikája 689
