Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

246. 1939. I. 21. Prága 247. 1939. I. 22. Párizs 248. 1939. I. 22. Moszkva 249. 1939. I. 22. Prága 250. 1939. I. 22. Belgrád 251. 1939. I. 23. Budapest helyeu mutasson rá, hogy a magyar—jugoszláv helyzet más, mint a magyar—román; ezért a magyar kormány Románia irányában nem mutathat azonos előzékenységet. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Krnó elégedett a munkácsi incidens sima elintézésével; az anyagi kártérítési bizottságot megalakítják; fontosnak tartja a bécsi döntés maradéktalan elfogadását és a kölcsönös jó viszony kialakítását. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A francia kamara külügyi vitájáról számol be, és összefoglalja az egyes képviselők hozzászólását. Az interpellációk főként a spanyol kérdésre és Németország keleti politikájára vonatkoztak; ennek kapcsán Magyarországra is kitértek. Általában energikusabb külpolitikát kívántak. A szovjet külpolitikával kapcsolatban a jobboldali pártok és a kommunisták között éles összecsapásokra került sor. Bonnet szóvá tette a francia—lengyel szövetség fennállását és az 1935-ben megkötött francia — szovjet paktum érvényességét. Többen a francia —cseh szövetséget és a kisantantot gyakorlatilag nem létezőnek tekintették. A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Igyekezett I.itvinovot meggyőzni, hogy a magyar kormány antikomintern paktumhoz való csatlakozásának nincs Szovjetunióellenes éle. Litvinov okmányszerű bizonyítékokra hivatkozva állította, hogy a paktumnak támadó céljai vannak a Szovjetunió ellen, amit a magyar kormánynak is tudnia kell. Litvinov hangsúlyozta, hogy Magyarország csatlakozása a paktumhoz érthetetlen előtte, miután a Szovjetunió magatartásával erre okot nem adott. Magyarország nagy árat fog fizetni a Felvidékért, Berlin rá fog nehezedni Budapestre. A követ hangsúlyozta Litvinovnak, hogy Magyarország azokkal juttatja kifejezésre barátságát, akik politikai törekvéseiben támogatják, a szóban forgó lépésre a magyar ügy érdekében határozta el magát és nem idegen nyomásra. A követ figyelemre méltónak tartja Litvinov kijelentéseit, hogy okmányok vannak birtokában, amelyek az antikomintern paktum Szovjetunió elleni agresszív céljait bizonyítják; Románia, Franciaország és — valószínűleg — Csehszlovákia is a Szovjetunióhoz fordultak, hogy lépjen fel Kárpát-Ukrajna Magyarországhoz való csatolása ellen — ezt a Szovjetunió nem tette meg, és így szolgálatokat tett Magyarországnak. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Csehszlovákia a lengyel határ menti állapotok miatt két korosztályt behívott katonai szolgálatra. Értesülése szerint a lengyelek a csehszlovák határnál nagyobb csapatösszevonásokat hajtanak végre. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano üzeni: a jugoszláv miniszterelnökkel történt tárgyalásaival meg van elégedve. A Magyarországgal történő megegyezésre komoly készséget tapasztalt; a status quo kérdése nem került szóba; a román—jugoszláv viszony egyelőre még nehezíti a megoldást. A külügyminiszter számjeltáv irata a berlini magyar követnek A követ közölje Weizsäckerrel,hogy a német diplomáciai információs cikk nagy feltűnést keltett az ellenzék tagjai között; hívja fel figyelmét arra, hogy a magyar belpolitikába való beavatkozás ténye forog fenn, amivel szemben a magyar kormány óvással él. 44