Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

153. 1938. XII. 21. Berlin 154. 1938. XII. 24. Bratislava 155. 1938. XII. 27. Budapest 156. 1938. XII. 27. Budapest 157. 1938. XII. 27. Moszkva 158. 1938. XII. 27. Moszkva 159. 160. 1938. XII. 28. Budapest 1938. XII. 28. Párizs irányuló kísérleteknek a leszerelésében. Javasolja, hogy Hitlert mindenről tájékoztassák. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német sajtó az utóbbi időben barátságosabb magatartást tanúsít Magyarországgal kapcsolatban, de az esseni National-Zeitung magyarellenes cikkeket közöl. Ha a támadásokat tovább folytatja, a lap postai szállítási jogának megvonását javasolja. A bratislavai magyar konzul jelentése a külügyminiszternek Szlovákiában és Kárpát-Ukrajnában terjed a német nemzeti­szocialista propaganda. A szlovák kormány teljesen német befolyás alatt működik, és nagy reményeket fűz németbarátságához. A németek minden magyarellenes hírt még a szlovákoknál is gyűlöl­ködőbb beállításban közölnek. A külügyminiszter számjellevele a ivashingtoni, londoni és párizsi magyar követeknek Áll apítsák meg, milyen hatást váltana ki mérvadó politikai körök­ben, ha Magyarország csatlakoznék az antikomintern paktumhoz és kilépne a Népszövetségből. A külügyminiszter levele a bukaresti magyar követnek Előreláthatólag fél éven belül sor kerül Magyarország Népszövet­ségből való kilépésére, ezt megkönnyítené valamilyen konkrét indok. Jónak tartaná, ha az erdélyi magyarság teljesíthetetlen kérelemmel járulna a Népszövetség elé, s akkor arra lehetne hivat­kozni, hogy Genf nem védelmezi a magyar kisebbség érdekeit. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A szovjet külpolitika vezetői aggodalommal szemlélik a négy európai nagyhatalom tárgyalásait, rossz néven veszik, hogy a franciák és angolok nem követelik ezekbe a Szovjetunió bekapcso­lását. A kapitulációs politikát az angol miniszterelnöknek tulajdo­nították. A német-francia nyilatkozatot értéktelennek tartják, azt a németek megszegik, mint Csehszlovákia esetében tették. Németország a nyilatkozat ellenére biztatja az olaszokat területi követeléseik hangoztatására. Daladier és kormánya a szovjet sajtó szerint a második Sedant készíti elő. A moszkvai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Ciano budapesti látogatása után a moszkvai politikai körök és a sajtó úgy látják, hogy a Berlin — Róma tengelyt ellentétes erők be­folyásolják. Mussolini a németek kelet, délkelet felé való terjeszke­désének ellensúlyozására Róma—Varsó — Budapest tengelyt kívánt létrehozni. Ezt a németek ellenállása miatt nem sikerült megvalósí­tani. Ezek után Mussolini most Róma — Belgrád — Budapest blokk létrehozásán fáradozik, ezt ugyancsak nem lehet a Berlin — Róma tengellyel összeegyeztetni. Németország elégedetlenül nézi az olasz befolyás előretörését Magyarországon, és ennek meggátlására törekszik. A szovjet sajtó kíméletes Magyarország irányában; a szovjet politika inkább német-, mint olaszellenes. Napijelentés Vinci budapesti olasz követ és Csáky magyar külügy­miniszter beszélgetéséről A budapesti olasz követ sürgette Magyarország csatlakozását az antikomintern paktumhoz, vagy legalábbis erre irányuló szándéká­nak nyilvánosságra hozatalát. Csáky ezt a németekkel való előzetes megbeszélés nélkül nem tartja keresztülvihetőnek. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Franciaországban nem hiszik, hogy az olaszok követeléseiket fegy­veres erővel akarnák megvalósítani, de e követelések nyugtalanságo t 3 Magyarország külpolitikája 33

Next

/
Thumbnails
Contents