Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Az iratok tartalmi kivonata
132. 1938. XII. 10. Budapest 133. 1938. XII. 10. Bukarest 134. 1938. XII. 10. Párizs 135. 1938. XII. 10. Budapest 136. 1938. XII. 12. Prága 137. 1938. XII. 12. Párizs ber 28-ig terjedő időben történt összes, főként a magyar—német katonai együttműködést szorgalmazó és a magyar hadsereg felszerelésére, felfegyverzésére irányuló nem teljesített magyar kérelmeket; kijelenti, hogy Londonban semlegességi nyilatkozatot soha nem adtak át; tagadja, hogy Magyarország kételkednék a tengely erősségében; az ellenséges sajtó kútmérgezésének minősíti, hogy a közös lengyel magyar határ célja magyar jugoszláv —lengyel — román németellenes blokk létrehozása. Kárpát-Ukrajna területe összekötő folyosót képez most a kommunizmus, esetleg később a pánszlávizmus számára Moszkvától Prágáig — ennek elzárása végett szükség volna e terület birtoklására. A bécsi döntés ellen a budapesti suttogó propaganda a zsidók és zsidóbarátok köréből származik, ez ellen Imrédy erélyesen fellép, a magyar kormány és magyar nép pedig ilyesmitől távol tartja magát. A külügyminiszter levele a varsói magyar követnek Közli, hogy rövidesen Németországban német és Magyarországon olasz illetékesekkel fog tárgyalni, addig Kárpát-Ukrajnára vonatkozólag nem tud bővebbet mondani; az eddigi terveket nem adja fel, csupán a taktikát helyezi más alapokra, és megkísérli a kérdést a tengelyhatalmakkal egyetértésben megoldani. A bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek A román külügyminiszter a bukaresti magyar követet is tájékoztatta Károly király németországi útjáról. A lengyel követnek korábban adott információjától eltérően most nem hangsúlyozta, hogy Hitler a román határok status quója mellett foglalt állást, csak azt jelentette ki: amennyiben a romániai német kisebbség helyzete kielégítővé válik, Romániával szemben nem lesznek területi aspirációi; továbbá, hogy a romániai német kisebbségen kívül a román belpolitika nem érdekli őket. Az olasz követ szerint Károly Hitler ez utóbbi kijelentését használta fel a Vasgárda felszámolására. Ezt a német sajtó igen élesen támadta. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ribbentrop párizsi látogatása incidens nélkül zajlott le, bár a párizsi politikai körök ellentüntetéstől tartottak. Aláírták a francia—• német deklarációt. A koloniális kérdésekről nem volt szó. Állítólag Csehszlovákia határainak garantálásával várnak Lengyelország és Magyarország nyilatkozatáig; a francia —olasz ellentéteket a német kormány a két állain egymás között elintézendő kérdésének tekinti; a francia kormány nincs megelégedve a francia —német megbeszélések eredményeivel. A budapesti csehszlovák követ jelentése a csehszlovák külügyminiszternek Közli a bizalmas úton szerzett híreit Kánya külügyminiszter lemondásáról, és Kányával erről folytatott beszélgetését. A prágai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A csehszlovák kormány köszönetét fejezi ki azokért a kijelentésekért, amelyeket Csáky Kobrnak mondott a két ország jövendő viszonyáról. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano november 30-i beszéde és az ezzel kapcsolatos demonstrációk ellenére a francia közvélemény nem hiszi, hogy Olaszország követeléseit erőszakkal akarja érvényesíteni; szárazföldi határaikat megtámadhatatlannak tartják. Ha mégis katonai erővel lépnének fel az olaszok, ez feltétlenül háborúra vezetne. 30
