Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

93. 95. cy túrára szorul az európai egyensúly fenntartására vonatkozó eddigi álláspontja. 1938. XI. 28. A külügyminiszter számjeltávirata a belgrádi magyar követnek Budapest Közölje a jugoszláv külügyi vezértitkárral, hogy a magyar kormány nem gondol fegyveres beavatkozásra Kárpát-Ukrajnában; ez román rémhír, aminek semmiféle hitelt ne adjon. 1938. XI. 28. A római magyar követ számjeltátirata a külügyminiszternek Róma A csehszlovák külügyminiszter kérte a prágai német és olasz követet, eszközöljék ki kormányaiknál a csehszlovák határok garanciáját. Ciano szerint: ha Németország a garanciát megadja, úgy ezt Olaszország is megteszi. A kárpátukrán incidens le van zárva; tanácsolja, hogy Magyarország ne kezdeményezzen semmit, mert súlyos válságba kerülhet. 1938. XI. 28. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Belgrád A belgrádi lengyel követ szerint a lengyel—szovjet kommüniké nem irányul Németország ellen, de megérteti Németországgal, hogy Lengyelországot nem lehet izolálni. 1938. XI. 28. Napijelentés Erdmannsdorf/ budapesti német követ és Kuhl, a magyar Budapest külügyminisztérium politikai osztályának vezetője beszélgetéséről A követ szerint kormánya bizalmatlanságát különösen az váltotta ki, hogy a magyar kormány csak az olaszokkal közölte a kárpátukrajnai fegyveres akciók megkezdésének időpontját. Kuhl kifejtette, hogy az olaszokkal sem közöltek mást,j mint a németekkel. 97. 1938. XI. 28. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Párizs Welczek, a párizsi német nagykövet tájékoztatta a tervezett német — francia deklarációról; eszerint a francia — német deklaráció kérdését François-Poncet berlini francia nagykövet Bonnet külügyminiszter utasítására hozta szóba Hitlernél. Miután Berlin három hétig nem válaszolt, a franciák a párizsi német nagykövetnél visszatértek e javaslatra. Ezt követően megindultak az erre vonatkozó megbeszélések. A követ ismerteti a tervezett deklaráció pontjait. 98. 1938. XI. 28. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Párizs Az angol—francia párizsi tárgyalások középpontjában a két ország felfegyverzésének és közös védelmének a kérdése, valamint a spanyol probléma állott. Az angol minisztereknek nem sikerült a franciákat Francoval szemben engedékenységre bírni. Megbeszélték a távol-keleti kérdést, a Csehszlovákiának nyújtandó garanciákat, de érdemleges határozatokat nem hoztak. 99. 1938. XI. 28. A bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Bukarest Károly román király nyugati útját még München előtt határozták el; a közép-európai viszonyokban beállt változások következtében külföldi körútjának legjelentősebb része nem a londoni, hanem az utolsó pillanatokig titokban tartott németországi látogatás lett; ez Magyarország érdekei szempontjából fontos kihatású lehet. A király utólag beiktatott berlini útja arról tanúskodik, hogy Románia sietett levonni a csehszlovákiai események tanulságait, s az új politikai orientációt egyengeti; ha ez sikerrel jár, a magyar revíziós igények veszélybe kerülhetnek; elképzelhető, hogy Németország felhasználja a román—magyar ellentéteket, hogy saját törekvéseinek érvényt szerezzen. Franciaországi látogatásának egyetlen következménye, hogy a román követséget nagykövetségi rangra emelték. 25