Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - II. A magyar—német és a magyar—csehszlovák ellentétek kiéleződése; Csáky külügyminiszter németországi látogatása; Magyarország csatlakozása az antikomintern paktumhoz (1938. december 1. —1939. február 28.) 199

105. A MOSZKVAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Moszkva, 1938. december 2. 208/pol. — 1938. A moszkvai politikai körök a cseh krízis kitörése óta és különösen a müncheni egyezmény után Romániával szemben feltűnő jóindulatot mutatnak. Megvannak ui. győződve, hogy Carol király, Csehország sorsától félve, a nyugati demokráciákhoz húzódik és Moszkvától is vár támogatást a német és olasz politikai és gazdasági expanzióval szemben. Ezért szimpátiával kísérték a király londoni és párisi útját és heves szemrehányásokat csináltak Chamberlainnek és Daladiernek, hogy nem eléggé támogatták német gazdasági befolyás ellenes politikáját. Erősen kritizálták amaz állítólagos álláspontot Londonban és Párisban, de csak annyiban, amennyiben nem jutnak ellenkezésbe a német gazdasági érdekekkel. A király német- és olaszországi útjával egyelőre nem foglalkozik az itteni sajtó. És hogy ez a jövő fejleményekre mily befolyással lesz, nem tudni. Egyelőre tény, hogy Moszkvában már a Goga-kormány bukása óta,

2 de különösen az utóbbi időben mindent elkerülnek, ami Romániát sérthetné, vagy ami a két ország közötti viszonyt hátrányosan befolyásolhatná. Románia ezzel szemben, — amennyire innen megállapítható, — a Gogakormány bukása óta ugyancsak igen nagy előzékenységet tanúsít keleti nagy szomszédjával szemben és a maga részéről szintén mindent elkövet, hogy a normális szomszédi viszony ne zavartassák. Itt egy idő óta számolnak avval, hogy Románia előbb-utóbb valami formában támaszt fog keresni Moszkvában Berlin esetleges pretenzióival szemben. Lengyelország megjelenése elsőnek Moszkvában „viszonyának normalizálása céljából" itt meglepetésként hatott, mert Romániát várták elsőnek. A lengyel lépés után azonban azt hiszik, hogy Románia már nem fog sokáig késni hasonló közeledéssel. Hogy Bukarestben erre megvan-e a hajlandóság, azt innen megítélni nem tudom, de benyomásom az, hogy Litvinov ma hajlandó volna Romániának elég messzemenő barátságot felaj ánlani, amennyiben ez késznek mutatkoznék a Szovjet-Unióra támaszkodva politikáját a Berlin—Róma tengellyel szemben London és Páris felé orientálni. A lengyelek közeledése a szovjet diplomatákban egy régi álom megvalósulásának reményét újította fel, azt hiszik, hogy a németek könyörtelen egoizmusa kényszeríteni fogja a két nagyhatalom között fekvő országokat, hogy a Szovjet-Uniónál keressenek támaszt, ami lehetővé teszi majd azt a koncepciót, hogy maga köré csoportosítva ezeket az országokat, barriert állíthat Németország keleti törekvései elé. Jungerth m. kir. követ Küm. pol. K. 63. 1938-24/31—4275. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: londoni, párizsi, varsói, berlini, római, belgrádi, ankarai, athéni és szófiai követségnek. 2 Goga Octavian román miniszterelnök 1938. február 2-án bukott meg. 202