Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

27. 1938. XI. 14. Prága 28. 1938. XI. 15. Varsó 29. 1938. XI. 15. Varsó 30. 1938. XI. 15. Budapest /^l/ 1938. XI. 15. Budapest 32. [dátum nélkül] 33. 1938. XI. 16. Varsó 34. 1938. XI. 16. Budapest 35. 1938. XI. 17. Bratislava A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Csehszlovákia München utáni bel- és külpolitikai átalakulásában az utóbbi időben bizonyos zökkenők tapasztalhatók; a jobboldal az agrárpárttal az élén továbbra is kitart a gyökeres változások mellett; azok megvalósítását nehezíti az utóbbi időben éledezni kezdő benesi irányzat, amelynek változatlanul kezében van a közigazgatási apparátus; Szlovákiában — ahol csupa új ember került vezető pozícióba — a régi bürokrácia befolyása alig érvényesül, s így a szlovákok viszonya Németországgal sokkal bensőségesebb, mint a cseheké. Olyan hangokat is lehet hallani — mindenekelőtt a kommunisták részéről —, amelyek a régi szovjet—francia—angol szövetségi rendszerhez való visszatérést ajánlanak. A csehek új németellenes hulláma — amely a baloldalra korlátozódik — Németország részéről bizonyos reakciót váltott ki: a sajtó és rádió barátságtalanabb lett, mint közvetlenül München után; a német propaganda újból érdeklődni kezdett a Csehszlovákiában megmaradt német kisebbségek iránt. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Lubienski és Kobylanski érdeklődött a magyar szabadcsapatok tervbe vett és elmaradt akciójáról; meglepte őket a magyar katonai attasé közlése, mely szerint csak kis létszámú felkelő csapat beszivárgása van folyamatban. A varsói magyar katonai attasé távirata a honvédvezérkar főnökének Beszámol a lengyel szabadcsapatok működéséről. A külügyminiszter számjeltávirata a clevelandi magyar főkonzulnak Az ukrán —ruthén ellentéteket egyelőre nem kívánatos kidomborítani. A külügyminiszter rendelete a római magyar követnek Közölje Cianóval: ígéretéhez híven képviselőházi expozéjában méltatta a magyar-jugoszláv barátságos viszony alakulását: Stojadinovicnak e barátságos gesztusra történt reagálása meglehetősen hűvös volt. A külügyminisztérium feljegyzése A magyar kormány a csehszlovák válság kezdetétől a Csehszlovákiában élő valamennyi nemzetiség, így a kárpátukránok számára is — önrendelkezési jogot követelt. E mellett az álláspont mellett az első bécsi döntés ellenére változatlanul kitart. Annál is inkább mert a kárpátukrán nép követeli az önrendelkezési jogot, hogy szabadon dönthessen a Magyarországhoz való csatlakozásról. A varsói magyar katonai attasé távirata a honvédvezérkar főnökének A lengyel szabadcsapatok működéséről és készenlétbe helyezett lengyel csapatokról jelent. A lengyelek úgy látják, hogy a magyarok a fegyveres harc helyett inkább a propagandára helyezik a súlyt. Feljegyzés Werkmeister budapesti német követségi tanácsos és Semsey magyar követségi titkár beszélgetéséről Werkmeister Kárpát-Ukrajna hovatartozásának kérdését az ukrán kérdés általános megoldásával hozta kapcsolatba. Magyarországnak ez alkalommal fog lehetősége nyílni az erdélyi kérdés megoldására is; majd végül kifejezte ama reményét, hogy a magyar kormány a kárpátukrán kérdésben nem fogja őket kész tények elé állítani. Berlinben bíznak abban, hogy az Imrédy-kormánnyal, mely fogékony a nagy elgondolások megvalósítására, meg tudnak állapodni e kérdésben is. A bratislavai magyar konzul telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek A német kormány csak akkor hajlandó Dévény és vidéke meg2 Magyarország külpolitikája 17