Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

49. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FELJEGYZÉSE

6

3 A magyar kormány a csehszlovák krízis kezdetétől fogva arra az álláspontra helyezkedett s ezt minden alkalommal kifejezésre is juttatta, hogy Európa ezen részében tartós békeállapot megteremtését csak úgy látja lehetségesnek, ha Csehszlovákia minden nemzetisége, s így Ruszinszkó részére is, biztosíttatik az önrendelkezési jog gyakorlati megvalósítása. A magyar kormány ebbeli felfogását hangoztatta a komáromi tárgyalásokon, a csehekkel diplomáciai úton folytatott későbbi jegyzékváltásokban, úgyszintén a bécsi döntőbíróság előtt is. Habár a bécsi döntőbírósági ítélet Csehszlovákia szlovák és ruszin nemzetisége részére biztosítandó önrendelkezési jog kérdésére nem terjedt ki, illetve azt hallgatással mellőzte, a magyar kormány fentemlített felfogását nem adta fel s ahhoz továbbra is ragaszkodik. S ezt teszi annál inkább, mert biztos tudomása s kétségbe nem vonható bizonyítékai vannak afelől, hogy a ruszin nép szinte egyhangúlag követeli a népszavazásban jelentkező önrendelkezési jog megadását, hogy szabadon határozhasson Magyarországhoz való csatlakozása kérdésében. Ruszinszkó gazdaságilag teljesen Magyarországra van utalva s a ruszin nép évszázadokon át mindig a magyar alföldön szerezte meg a megélhetéséhez szükséges mindennapi kenyerét. Ezért az egyesülési törekvés ruszin részről oly erős, hogy annak gátat vetni csak nyers erőszakkal volna lehetséges. A ruszin községek százszámra követelik Magyarországhoz való csatlakozásukat; pártok, egyesületek, az ungvári g. kath. püspökség, a g. kath. papság szinte egyhangúlag kívánják a Magyarországgal való egyesülést. A magyar közvéleményt a ruszinok állandó segélykérése, melyek természetesen nem maradhatnak titokban, igen erősen befolyásolja s erélyesen követeli a ruszinok részére az önrendelkezési jog megadását. Ez alól a befolyásolás alól a katonai körök, melyek egyébként nem foglalkoznak politikával, sem maradtak mentesek s Ruszinszkó Magyarországhoz való csatolásának eszméje nálunk is annyira tért hódított már, hogy a helyzet egyre komplikáltabbá válik. A magyar kormány mind e törekvésekkel szemben rendkívül tartózkodó volt, igen sok türelemről tett tanúságot, de a további fejleményekért felelősséget alig vállalhat. Igaz, hogy a bécsi döntőbírói ítélet, melyet a magyar kormány is elfogadott, végleg megvonta az új csehszlovák—magyar határt, de a viszonyok a ruszin részről mutatkozó csatlakozási mozgalom terjedése folytán annyira kiéleződtek, hogy azokkal szembeszállni egy magyar kormány is aligha volna képes. Küm.res.pol.1938—7—iktatószám nélkül. Másolat. 6

3 Az iraton nincs keltezés és címzés. Feltehetően 1938. november közepén készült a német külügyminisztérium számára. 121