Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

575. 1938. X. 22. Berlin 176. 1938. X. 22. Berlin 577. 1938. X. 23. Róma 578. 1938. X. 23. Budapest 579. 1938. X. 24. Belgrád 580. 1938. X. 24. Prága 581. 1938. X. 25. Budapest 582. 1938. X. 25. Berlin leg a térkép elrajzolásának a következménye; a magyar kormány szándéka, hogy a csehszlovák javaslatra mindaddig nem válaszol, amíg a döntőbíróságra vonatkozó javaslatára válasz nem érkezik. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A berlini lengyel nagykövet beszélgetést folytatott Göringgel a közös magyar—lengyel határ bolsesevistaellenes jellegéről; Göring a szlovák határ és Pozsony (Bratislava) kérdésében tartózkodó volt. A berlini francia nagykövet nem ajánlja, hogy a magyar kormány Csehszlovákiával szemben támasztott követeléseit a négyhatalmi konferencia elé vigye, mert ott Franciaország kénytelen lenne Csehszlovákiát támogatni, Anglia pedig Franciaország oldalára állna. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Megerle, a Berliner Börsenzeitung külügyi rovatának vezetője nyilatkozott: a magyar—lengyel határ németellenes tendenciája miatt a sajtó és az általános hangulat tartózkodóbbá vált Magyarországgal szemben, egyébként Magyarországgal őszinte barátságot akarnak; ezután arról beszélt, hogy sem a pozsonyi (bratislavai), sem más német népcsoportok nem akarnak Magyarországhoz kerülni, Magyarországon a német kisebbségek számára kedvezőbb helyzetet kellene teremteni. A követ Megerle állításaival szemben Magyarország megbízható németbarátságát bizonygatta. A római magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Ribbentrop Cianóval is közölte a Munkács (Mukacevó) és Ungvár (Uzgorod) körüli félreértést; nem helyesli a magyar — csehszlovák probléma döntőbíróság elé vitelét, inkább a négyhatalmi konferenciára kell az ügyet bízni. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Az új csehszlovák ajánlatot — azzal a hozzáfűzéssel, hogy az csak tárgyalási alap, amelyen még változtatni lehet — hivatalosan átadták. A külügyminiszter jegyzékében ismertette a prágai kormánnyal követeléseit, melyekre negyvennyolc órán belül választ kért; ha a követeléseket nem fogadják el, Németország, Olaszország és Lengyelország döntőbíráskodásához fordulnak. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Stojadinovic a bledi egyezmény magyar—jugoszláv és magyarromán viszonylatban való aláírását és nyilvánosságra hozatalát szorgalmazta; egyben oly nyilatkozat megtételét javasolta, ahol Magyarország kijelentené, hogy Jugoszláviával nincsenek vitás kérdései. Andric éreztette azt a gyanúját, hogy Magyarország Jugoszlávia irányában is területvisszacsatolási igényekkel fog fellépni. A magyar kormány jegyzéke a csehszlovák kormánynak A jegyzék javasolja: 1. azokat a területeket, melyekre vonatkozóan egyetértés jött létre, a magyar csapatok október 27-től három napon belül szállják meg; 2. a vitás területeken 1938. november 30-ig tartsanak népszavazást, a népszavazásban csak azok vennének részt, akik 1818. október 28-án e területen laktak. A csehszlovák kormány jegyzéke a magyar kormánynak Szóvá teszi a határ mentén történt incidenseket; kéri a vizsgálat megindítását és intézkedéseket azok meggátlására. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Weizsäcker a döntőbíróságot ellenzi; a követ megemlítette, hogy ha nyomást gyakorolnának a csehszlovák kormányra, akkor nem lenne szükség döntőbíróságra. 90