Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

534. 1938. X. 15. Berlin 535. 1938. X. 15. Varsó 536. 1938. X. 15. Varsó 537. 1938. X. 15. Varsó 538. 1938. X. 15. Róma 539. 1938. X. 15. Berlin 540. 1938. X. 15. Belgrád 541. 1938. X. 16. Prága tett lépéseiket, sajnálják a konferencia elmaradását. Csáky benyomása: az olaszok nagy súlyt helyeznek Magyarország megerősödésére, Kárpát-Ukrajna visszacsatolásában olasz érdekeket látnak, a négyhatalmi konferencia elmaradását a németek számlájára írják. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Durcansky szlovák miniszter igyekezett Göringet a magyar követelések ellen hangolni. Sztójay kijelentette: a magyar területek visszacsatolásából még háború árán sem engednek. Göring szerint a szlovákiai németek nem akarnak Magyarországhoz visszakerülni. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyminisztérium politikai osztályának vezetője közlései: a románok Kárpát-Ukrajna egy részére tartanak igényt, a csehszlovák külügyminiszter hajlandó volna Magyarországgal a tárgyalásokat újból felvenni; szovjet diplomaták ukrán Piémont létesítésétől tartanak, ezért újabban a lengyel—magyar határ mellett nyilatkoznak. A varsói magyar katonai attasé távirata a honvédvezérkar főnökének A lengyel vezérkar főnöke közölte, hogy a négyhatalmi konferenciára való tekintettel a lengyel szabadcsapatokat visszatartják az akcióktól. A varsói magyar katonai attasé távirata a honvédvezérkar főnökének A lengyel vezérkar főnöke szerint: a csehszlovákokra csak erőfölény mutatásával lehet a tárgyalásoknál hatni; magyar—csehszlovák konfliktus esetében lengyel részről csak a szabadcsapatokkal és fokozott határőrizettel lehet számolni. A vatikáni magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Kérte a Szentszéket, hogy a csehszlovák fogságba esett felkelők érdekében a prágai kormánynál lépjen közbe. A vatikáni államtitkárhelyettes a prágai nunciust a kérelemnek megfelelően utasította. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Értesülései szerint a müncheni egyezmény az általános háborútól való félelem következménye volt; a megmaradt Csehszlovákia behódol a németeknek, de a német kormány továbbra is Csehszlovákia megsemmisítésére törekszik, addig azonban nem kívánja nyersanyagforrásaitól a Felvidék elcsatolásával megfosztani; a lengyel—magyar határ kérdésének felvetése idegesítőleg hatott, de megnyugtatásul szolgált az a kijelentés, hogy Magyarország hű marad a tengelyhez, és a szlovákok és a kárpátukránok részére csak önrendelkezési jogot követel. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Stojadinovic és Andric célzásokat tesznek arra, hogy ők állandóan mérsékletet és belátást tanácsolnak Prágának; a német—csehszlovák kérdésben is reálisabb politikát ajánlottak, de ezt a tanácsot nem fogadták meg, így minden kötelezettség alól mentesítve érezték magukat. A követ véleménye: Jugoszlávia a kisantant szerződésből folyó kötelezettség alól ki akarja magát vonni; egy magyar— csehszlovák fegyveres konfliktus esetében a jugoszláv magatartást a többi hatalmak állásfoglalása döntené el; a jelenlegi magyar katonai intézkedésekkel szemben közömbösek. A prágai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A prágai olasz követ — kormánya utasítására — nyomatékosan ajánlotta a csehszlovák külügyminiszternek, hogy az eddiginél lényegesen előzékenyebb ajánlattal tegye lehetővé a barátságos 85