Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)
ket, 14 7 valamint a csehszlovákiai magyar kisebbségi követeléseinkre vonatkozó térképet. A külügyminiszter helyettese jegyzékünket figyelmesen olvasta végig, majd a térkép kapcsán tüzetesen megmagyaráztam neki a komáromi tárgyalások étapejait és azok meghiúsulásának okait. Sir Alexander kénytelen volt elismerni, hogy a cseh—tót delegáció első javaslata, mely az ottani magyarságnak autonómiát kínált fel csakugyan nem egyéb mint kigúnyolása úgy a néprajzi elveknek, melyek a müncheni megegyezés által implicite ránk is vonatkoznak és egyszersmind a magyar kormány és kiküldöttei türelmével való visszaélés is volt. Utaltam különben arra is, hogy maga a tény hogy midőn Nagyméltóságod a csehek eme naiv és kihívó magatartására a kellő választ megadta, azok hamarosan már az egész Csallóközt ajánlották fel, ami szinte csak azt mutatja, hogy mily komolytalan módszerekkel dolgoztak a csehtótok Komáromban. Ezek után az utolsó cseh ajánlat részünkről való elfogadhatatlanságát magyaráztam Cadogan úrnak, ő a térképet nézve kénytelen volt megállapítani, hogy ez az ajánlat sem felelt meg a Münchenben felállított és a négy nagyhatalomtól elfogadott néprajzi alapnak. A térkép nyomán elmagyaráztam Cadogan úrnak követeléseink szigorúan vett etnográfiai indokait, melyek logikusan folynak a müncheni megállapodások szelleméből. Ezt Cadogan úr ,,ezek a magyar követelések teljesen logikusak" kijelentéssel ismertelek Ezek után Cadogan úr azt kérdezte tőlem, miképen képzelem el a továbbiakat, azaz, hogy vannak-e híreim a kérdésbeni tárgyalások újrafelvétele felől? Azt feleltem neki, hogy pozitív és hivatalos információim ma még nincsenek, mert azt hiszem a hatalmak között e tárgyban most folynak a diplomáciai megbeszélések, azonban kormányom felfogása szerint ennek a kérdésnek megoldása most már több okból mindenkire nézve igen sürgős és remélem, hogy ezt a nagyhatalmak is belátják. Ha a kérdésben újabb közvetlen tárgyalások következnének be közöttünk és a csehszlovákiai kormány között, úgy erre nézve most már nézetem szerint a csehszlovákiai kormánynak kellene a kezdeményező lépést megtennie, mert hiszen mi közöltük követeléseinket, így nekik kell újabb és pedig elfogadható javaslatokkal jönniök. Hogy ez megtörténjék — még pedig mielőbb — az a nagyhatalmak dolga, kik megfelelő felhívást intézhetnének a prágai kormányhoz. Ha a csehszlovákiai kormány — minden várakozás ellenére nem tenne újabb javaslatokat, avagy ezek ismét elfogadhatatlanok lennének, úgy természetesen nem maradna részünkre más hátra, mint a négy nagyhatalom közvetítése azaz együttes tárgyalás, megfelelően a müncheni egyezménynek. Sir Alexander erre azt felelte, hogy ő hiszi és reméli, hogy a csehek mihamar egy újabb javaslattal fognak jönni, mert nézete szerint a négy nagyhatalom sokkal szívesebben látna egy a felek közötti gyors megegyezést, mintsem hogy hosszas huzavona után megint a ,,big four"-nak kelljen valahol összejönnie a kérdés eldöntésére. Részemről osztottam ezt a nézetet, majd azt válaszoltam Cadogannak, hogy ezt ne nekem mondja, hanem Prágával értesse meg. Visszatérve a térképhez Cadogan íírnak elmagyaráztam a csehek ama taktikáját, hogy amíg mi szigorúan a müncheni azaz néprajzi alaphoz 14 7 A jegyzék nem található a külügyminisztérium iratai között. 815
